A nemzetközi apostoli Schönstatt a katolikus egyházon belüli megújulási mozgalom, amelyet P. Joseph Kentenich (1885–1968) palottinus szerzetes alapított 1914-ben Németországban, a Rajna menti Vallendar város Schönstatt nevű kollégiumában, ahol spirituálisként működött. A mozgalom az önnevelés felgyorsítását, az új korszak számára egy új keresztény embertípus és közösség felnevelését tűzte ki céljául.

Eszménye a tökéletes szabadságra jutott ember, akiben a kegyelem uralkodik, a lélekkel, erkölcscsel, istenivel átitatott ember, akiben harmonikusan kapcsolódik a természet és a kegyelem, aki nem szolgája sem a saját szenvedélyeinek, sem korunk elszemélytelenítő hatalmainak, aki képes irányítani magát, és rávésni a világra Krisztus képét.

Schönstatt középpontjában a Máriával kötött szeretetszövetség áll, amelynek lényege, hogy odaajándékozzák munkájukat, törekvéseiket és az ezzel járó áldozatokat a Szűzanyának, aki gondoskodik arról, hogy Krisztus újjászülessék szívükben, közösségükben, és ott újból élővé váljon. A mozgalom VI. Pál pápától 1965-ben megkapta a „Nihil obstat”-ot.

P. Tilmann Beller (1938–2012) katolikus pap, schönstatti atya, pszichológus, P. Joseph Kentenich tanítványa. Kezdetben ifjúsági vezető, majd a mozgalom családos ágában dolgozik. Miután Ausztriában létrehozza a Schönstatt-mozgalmat, 1980-tól Magyarországra jön, hogy felépítse a magyar Schönstattot is. Németországban 1992-től haláláig a mozgalom vezetője