Az ember ősi tapasztalata, hogy kiapadhatatlan vágyat érez a Teljesség felé, és ezt a földi dolog soha nem tudják teljes mértékben kielégíteni. Ez a vágy és annak „beteljesülni nem tudása” az élet kisebb eseményeiben is tetten érhető. Például olyankor, amikor szellemi törekvésünkben megtapasztaljuk korlátainkat; amikor emberi kapcsolataink kibontakozásában egy szinten elakadunk, vagy amikor a szépséget csak érinteni tudjuk, és utána megtörik annak harmóniája.

Szellemünk szárnyalása, a kapcsolataink korlátok közé szoríthatatlansága iránti vágy és a szépség töredékes észlelésének fájdalma jelzi, hogy mindig többre vagyunk hívatottak, mint amit elérünk, elérhetünk. Az ember azt az adottságát, amellyel a teljességre vágyik, általában „léleknek” nevezte, és mindig izgatta annak eredete, tevékenysége, kibontakozása (útja) és célja.

A hívő ember, a Biblia és egyéni megtapasztalása alapján, e vágyának forrását Isten Lelkében találta meg, aki „megragadja”, „táplálja” és „vezeti” őt. Munkánk e lelki élet tapasztalatait és annak rendszerezett tudományos bemutatását, foglalatát tartalmazza. Reméljük, hogy a könyvet sokan veszik majd kezükbe, olvassák, és ez lelküket gazdagítani fogja.