PÁDUAI SZENT ANTAL (1195–1231) életszentsége, a csodák, melyek közbenjáró imádságaira történtek, mindannyiunk számára ismertek. Azt is tudjuk, milyen hatalmas utat járt be fáradhatatlanul, hogy a Dél-Franciaországban élő és az észak-itáliai népeket evangelizálja, illetve visszatérítse az Anyaszentegyházba.

Tanításai ma is aktuálisak, prédikációinak tartalma mégis kevésbé terjedt el a köztudatban. Szent Antal Szentbeszédei nem sorolhatók a könnyű olvasmányok közé, ám ha valaki időt szán a bennük való elmélyedésre, a Szentírás mélységei nyílnak meg előtte. Az Ószövetséget és az Újszövetséget egymással kölcsönösen magyarázza, szó szerinti és különböző lelki – allegorikus, erkölcsi és misztikus – értelemben.

Színes, életből vett képei segítettek abban, hogy az egyszerű emberek is értsék prédikációit, ugyanakkor hasonlatai annyira találóak, hogy a művelt emberek is ámulva hallgatták. Nem véletlen, hogy olyan sokan megtértek beszédeinek hatására.

A könyvet ajánljuk mindazoknak, akik a lelki élet magaslataira törekednek, valódi megtérésre vágynak, és a bűntől elszakadva, Isten felé fordulva akarnak élni.