Ferenc pápa – miként előző két apostoli buzdításában, ebben is az örömben megélt keresztény életre buzdít.

A szöveg elején hangsúlyozza, hogy ez a körlevél nem „meghatározásokkal és megkülönböztetésekkel teli tudományos értekezés vagy az életszentséghez vezető eszközökről szóló elemzés”, hanem egy közérthető, buzdító levél, amely fel akarja hívni figyelmünket az életszentségre szóló meghívottságunkra „a mai korban, annak veszélyei, kihívásai és kedvező lehetőségei között”, ezért nemcsak az értelmünkhöz kíván szólni, hanem szeretne személyesen is megszólítani bennünket. A dokumentum tehát egy minden embernek szóló meghívás a szent életre.

Ferenc pápa elődeihez hasonlóan az életszentségre szóló egyetemes meghívást, a keresztény életszentség eszményét nem az emberi, e világi élettől elidegenítő, boldogtalanná tevő útként, hanem épp ellenkezőleg az e világi élethez hű maradó, azt szenvedélyesen szerető, örömteli és boldoggá tevő útként mutatja be.