A lélek sebeit gyógyító füveskönyvében Gárdonyi Géza fiai és tanítványai figyelmébe ajánlja bölcs, intő és őrködő gondolatait, amelyek reményei szerint az ifjak javát szolgálja. A magasztosabb témák – mint például a lélek, hit, felebaráti szeretet vagy életcél – mellett kitér a hétköznapok dolgaira is: többek között az udvariasság, a pénz, a kenyér vagy a dohányzás kérdéskörére.

„A könyvre adott pénz látszólag eldobott pénz. Mint a vetőmag.”

„Minden, amit szépnek látok, növeli lelkem világosságát. Erősebb, jobb, istenibb vagyok tőle. Minden, amit gyűlölök és mégis foglalkozom vele, csökkenti lelkem erejét és világosságát. A gyűlölet felhőként vonul át az emberi lelken, s nagysága és vastagsága arányában fedi el a napot.”

„Az emberek megmossák az arcukat, kezüket, de vajon hányan vannak azok, akik mindennap megmossák a lelküket is?”

„A múlt nem a tied, csak az utána vonuló árnyék. A jövő nem a tied, csak az elébed vetülő sugara. Az óra a tied, csupán az óra, amelyben élsz.Ne siess ki belőle, ha napfényes, virágos békességgel teljes: a világ minden üzlete nem ér fel a szívnek egy boldog órájával.”