Rónay György hatalmas terjedelmű és sokrétű életművének még mindig vannak feltáratlan részletei. A könyvben ezeket próbálták az életút időrendjébe állítva közölni, különös tekintettel azokra az írásaira, amelyek a Demokrata Néppárt lapjában, a Hazánkban jelentek meg.

A kötet első részében Rónay György pályakezdését követjük nyomon. A gödöllői premontrei gimnázium diákjaként első verseit a Zászlónk című, fiatal katolikusoknak szánt lap szerkesztőségébe küldte. A verseket bíráló, azokra szerkesztői üzeneteiben reflektáló Radványi Kálmán, jeles katolikus lírikus, felismerte a fiú tehetségét, s előbb újabb versek írására ösztönözte, majd kezdte rendszeresen közölni. A szerkesztői üzenetek és közlemények láncolatából bomlik ki az író pályakezdése. A Hazánkban közölt írások egy része Rónay György irodalmi érdeklődésének, ízlésének és szemléletének kifejezése. Ezekből készült későbbi szintézise, a máig alapvető Petőfi és Ady között, kritikái pedig a Vigíliában évekig írt „Az olvasó naplója” előzményeinek tekinthetők.

A kötet másik súlypontja Rónay György és a Franciaországban élő, a magyar irodalom ottani legfontosabb népszerűsítője, Gara László kapcsolatát tárgyalja. A levelek és az író naplójának megfelelő részeiből választott gondolatok nemcsak ezt a kapcsolatot tárják föl, hanem a magyar és francia irodalom egymásra találásának is izgalmas dokumentumai. Ebben a folyamatban Rónay Györgynek, jóllehet ismételten a hivatalos szervek gátjaiba ütközött, fontos szerepe volt.