A szeretet mélységei

Szerző: Palánkay Gausz Tibor S.J.

Kategória: Lelkiség
ISBN szám: 963-69634-7-9
Kiadó: Szent Gellért Kiadó és Nyomda
Oldalszám: 140
Méret: 110x180 mm
Kötés: puhafedeles

980 Ft

Ebből a termékből jelenleg nincs készletünk!

A szeretetet is tanulni kell!
Páter Palánkay Gausz Tibor, a híres jezsuita lelkivezető kötetében elkalauzol bennünket a szeretet mély tárnáiba, hogy megértsük belső mivoltát, lehetőségeit, művészetét, távlatait, egyszóval megismerkedjünk a szeretet egész gazdagságával.

„Szép a szeretet önmagában, önkéntelen megnyilatkozásában is. De sokkal szebb mélységében átértve, gazdagságában kiteljesítve, próbákban megedzve, krisztusi szépséggel ötvözve.”

Az emberséges szeretet jelenti a mások javát kereső jó szándékot.
E nélkül nem beszélhetünk nemesítő, emelő szeretetről, legfeljebb ösztönös érzésről.
A mások javát kereső szeretet szép és jó, az emberi önzetlenség szülötte. Igaz, még nem okvetlen egészen önzetlen. Találunk benne még sok egyéni érdeket is, de már túljutott az önzés egyoldalúságán.
Az emberséges szeretet már nemcsak magára tekint, hanem felebarátaira is. Ha a maga javát tervezi is, de a másikértől sem feledkezik meg. Ha házastársak szeretik így egymást, szinte semmit sem élveznek egymás nélkül. Szinte lesik egymás kívánságait és igyekeznek fokozni a másik örömét.
A családi örömök nemcsak a szülőkre áradnak ki, hanem a gyerekekre is. A gyermekek boldogsága visszahat a szülőkre. Amikor a kölcsönös szeretet otthonos a családban, ez a gyerekek száma szerint nemcsak mélyül, hanem növekszik is. Teljesebb lesz maga a szeretet is.

[…]

„Minden mástól eltekintve mindennapi
zaklatásom:
az összes egyházakért való gond terhel.
Ki gyönge, hogy én gyönge ne lennék?
Ki botránkozik meg, hogy én ne égnék?
Hogy a kinyilatkoztatás nagyszerűsége önhitté ne tegyen, tövist kaptam testembe, a sátán angyalát, hogy szüntelen zaklasson és el ne bízzam magam.
Háromszor kértem az Urat, hogy szűnjön meg, de azt felelte: Elég neked az én kegyelmem, mert az erő az erőtlenségben lesz teljessé.
Örömest dicsekszem tehát gyöngeségemmel, hogy Krisztus ereje lakjon bennem.
Azért telik kedvem a Krisztusért való gyöngeségben, gyalázatban, nélkülözésben, üldöztetésben és szorongatott helyzetben, mert amikor gyenge vagyok, akkor vagyok erős” (2Kor 11,23–12,10)