A gyermekkor az erények tanításának, pontosabban „bevésésének” az ideje. Az erények egyike, melyre égető szükség mutatkozik napjaink egyre változatosabb, túlnépesedett és sokszínűségében is egységes, összefüggő világában, a tisztelet.
De mi minden foglaltatik e szóban? Tisztességre, jóságra törekvés, másokkal, önmagunkkal és a világgal való törődés.

Ha megvan bennünk a tisztelet erénye, nagyobb szeretettel és kedvességgel viszonyulunk az egész világhoz. E kis könyv otthonunkba hozza az egész világ számára fontos üzenetet: minden teremtménynek kijár a tisztelet.

Mutasd ki a tiszteletet

Tiszteletet tanúsíthatsz, ha elfogadod unokaöcséd játékjavaslatát, pedig szívesebben hátat fordítanál neki; tisztelettel bánsz az új osztálytársaddal, ha üdvözlöd, és szóba elegyedsz vele; tisztelettudó vagy beteg szomszédoddal, ha virágot viszel neki a törődésed jeléül. A tisztelet megbecsülést is jelent. Ha azt mondod a haverodnak: „Tök jó volt szánkózni veled”, ezzel megköszönöd barátságát. A tiszteletadásnak az is módja, hogy mire érted jön a barátod, elkészülsz, becsülöd annyira, hogy nem várakoztatod meg.

[...]

Ha dühös vagy

Ne titkold az érzéseidet mások elől, de maradj mindig higgadt, tiszteletteljes. Ez persze nem könnyű, ha nem értesz velük egyet, vagy ha elönt a méreg. Mielőtt szétvetne a düh, gondold át, hogyha kirobbansz, nem sérted-e mások érzékenységét. Ha véletlenül a tyúkszemedre hág valaki, ne ripakodj rá így: „Mindjárt lebénulok, rám léptél, te tulok!” Fogalmazhatsz szelídebben is: „Ez fájt. Kérlek, légy figyelmesebb.”