A Bencés Lelkiségi Sorozatban jelent meg Várszegi Asztrik főapát úr Közösségben című könyve, amely a szerzetesek számára adott apáti tanításokat gyűjti össze szerkesztett formában.

2001 óta minden csütörtök este, amikor a pannonhalmi közösség legnagyobb része együtt van, a szerzetesek a vacsora befejeztével meghallgatják apátjuk rövid szövegmagyarázatát Szent Benedek Regulájának egy-egy kiválasztott fejezetéről vagy részletéről. Az évek során hétről hétre elhangzott elmélkedések közül különböző szempontok szerint csoportosítva adjuk közre válogatásunkat.

A kezdetekben, és e mai kezdetben is, az örök Isten szól, szólít; a mi „dolgunk”, a mi „munkánk”, a mi laboránk az odafigyelés, majd a cselekvés.
És kire kell figyelnünk? „Akinek füle van a hallásra, hallja meg, hogy mit mond a Lélek az egyházaknak!” A válasz is elhangzik: a Lélekre.
Testvéreim, ennél lényegesebb, sürgetőbb és fontosabb programot nem tudok közösségünk elé tűzni, mint azt, hogy legyen ez az új munkaév a „hallgasd meg, figyelj oda, figyelj rá”, egyáltalán: a hallás és a meghallás éve, „a Lélekre hallgatás begyakorlásának” esztendeje.
Mivel a keresztény embernek egyedül a Lélek hangjára kell figyelnie, ezért az egyház ősi gyakorlata, szokása a Veni Sancte mindenütt, keresztény iskolákban, intézményeinkben, bármely cselekvésünk kezdetén.

Szívből kívánom, hogy legyen mindennap annyi csendünk, amelyben megszólalhat, megszólíthat a Hang: merjünk a szívünkben megszólaló hangra, a másik meghallgatása révén bennünket megszólító hangra figyelni. A Lélek pedig ott fúj, ahol akar. Merjük meghallgatni, tudjuk meghallani, és merjünk majd cselekedni is.