Magyarország első királya és apostola 969 körül született Esztergomban. Szent Adalbert püspök keresztelte meg. 1038. augusztus 15-én halt meg. Géza fejedelem és az erdélyi Sarolt fia. Géza után ő lett az államalapító király.

Példával és valódi, átélt krisztusi hittel terjesztette a kereszténységet. Több országból hívott hithirdetőket. A bencés rendnek öt apátságot alapított uralkodása alatt. Tíz püspökség alapjait vetette meg, plébániákat, ezek mellett iskolákat alapított. Az ősi, nemzeti alkotmány mellett a nyugati törvények alapján politikailag is szilárd nemzetté szervezte a Kárpát-medence népességét.

II. Szilveszter pápa elismerésül a Szent Koronát küldte el neki, s ezzel 1000 karácsonyán Szent Asztrik érsek koronázta meg. Felesége a bajor herceglány, Boldog Gizella, fia Szent Imre herceg. Ők az első magyar szent család. Lánya, Ágota angolszász király felesége lett, s az ő gyermeke volt a skótok Szent Margit királynéja, István unokája.

Keménykezű uralkodó volt, aki leverte a pogányok lázadását, kiverte a német császár, hódító hadait, de mindemellett irgalmas szívű is volt, aki – a hagyomány szerint – éjjel titkon járta a szegények hajlékait és alamizsnát osztott.

Imre fiát gyászolva halt meg fiú utód nélkül, koronáját és országát Szűz Mária oltalmába ajánlva, akinek ünnepén (1038. augusztus 15.) szállt az égbe. Testét Székesfehérvárott helyezték örök nyugalomra, az általa épített Nagyboldogasszony-székesegyházban. 1083. augusztus 20-án ugyanitt avatták szentté.

• Szent István élete
• Litánia
• Könyörgések
• Szent István király intelmei
• A Szent Jobb
• Könyörgés közbenjárásért
• Himnuszok a Szent Jobbhoz
• Szent István-himnusz
• Imádságok
• Himnusz az imaórák liturgiájából
• Énekek Szent István királyhoz