Megjelenés: 2025.08.21.

A Katolikus Egyház sok évszázados hagyománya az anyakönyvek vezetése, ezeknek első formái a 3. századból ismert jegyzékek, amelyek a keresztségben részesültek és a megholtak neveit tartalmazták. Az egyházi anyakönyvek nem csupán a megtörtént események puszta feljegyzéseit tartalmazzák, hanem biztos alapot jelentenek a szentségek kiszolgáltatásához, az egyházi eljárásokhoz és a lelkipásztori munkához egyaránt. Az Egyházi Törvénykönyv ezért előírja, hogy minden plébánián pontosan vezetett és gondosan őrzött anyakönyvek legyenek, amelyek tartalmazzák a kereszteltek, a házasultak és az elhunytak adatait.

A latin szertartású egyházmegyék használatára jóváhagyott új Katolikus Anyakönyvezési Szabályzat célja, hogy segítse a lelkipásztorokat az anyakönyvezés gondos és felelősségteljes végzésében. Ezen felül 2026-tól az egyházi nyilvántartás számára új anyakönyveket bocsátunk rendelkezésre. A lelkipásztorok kiemelt felelőssége, hogy az anyakönyvezés előírásait pontosan és lelkiismeretesen betartsák. Ezzel nemcsak a hívek jogait védik, hanem az Egyház hitelességét is erősítik, miközben a jövő generációi számára is megbízható forrásokat hagynak hátra.

A megújított Katolikus Anyakönyvezési Szabályzat 2026. január 1-jén lép hatályba, ezzel egy időben kell átállni az új anyakönyvek használatára.