Megjelenés: 2025.04.14.

A 2020. október 25-én elhunyt Bolberitz Pál hagyatékának gondozója talált rá erre a szemináriumi évek alatt íródott kézírásos naplóra, melyről úgy gondoljuk, közérdeklődésre számot tartó, fontos kordokumentum, s egyben a magyar lelkiségi irodalom gyöngyszeme is.

Egykori kispaptársai – Kozma Imre irgalmas rendi szerzetes, Beer Miklós nyugalmazott püspök, Bajcsy Lajos, Bajzáth Ferenc, Lambert Zoltán és Györgydeák Márton nyugalmazott plébánosok – az Esztergomi Papnevelő Intézetben, majd a budapesti Központi Szemináriumban együtt töltött éveket idézik fel, és rávilágítanak a naplóban előforduló, ma már ismeretlen fogalmakra, szokásokra is.

A testvéréhez talán legközelebb álló fivér, Bolberitz Henrik, és az egykori tanítvány, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes saját emlékeiket osztják meg az olvasóval a „világfi” és a mélyen hívő pap, a fiatalokat lenyűgöző hitoktató, az egyetemi professzor és a szószéken prédikáló, konferenciabeszédeket tartó Bolberitz Pálról.

Az emlékező kispaptársak – miközben reflektálnak a lelki napló elmélkedéseire – betekintést engednek annak az esztergomi és központi papneveldének a hétköznapjaiba, amelyek még a régi jeles tanárok révén őrizték a hagyományokat, de amelyeket már megérintett a II. Vatikáni Zsinat aggiornamentójának szelleme. Bolberitz Pál naplója nemcsak ennek a kornak a vívódásaiba enged betekintést, hanem abba is, hogy a papi élet kérdései mellett mindennapi elmélkedéseiben már akkor ott volt benne az igazság szüntelen keresése.

A kötetet színes és fekete-fehér képmelléklet gazdagítja.