“CARITAS NUMQUAM EXCIDIT - A szeretet soha el nem múlik”

Jelmondata hűen fejezi ki az emberekhez, az élet apró és nagy eseményeihez, gondjaihoz való hozzáállását. Ha hitét, embertársait vagy hazáját méltatlan támadás éri, védelmükben nyilvánosan kiáll.

Pördeföldén született 1943-ban. 1967-ben Szombathelyen szentelték pappá. Káplánként szolgálva teológiából doktorált, majd Párizsban szerzett diplomát ökumené szakon. 1978-tól a szombathelyi püspökségen szertartó, titkár, majd irodaigazgató. 1995-ben II. János Pál pápa amanziai címzetes püspökké, egri segédpüspökké, majd 1997-ben veszprémi érsekké nevezte ki. 2019-ben nyugdíjba, de nem tétlenségbe vonult, hiszen nagyon sok helyre hívják misézni, előadásokat, lelkigyakorlatokat tartani, beszélgetni. A magyarság körében emberségével, humorával, közvetlenségével, segítőkészségével közszeretetnek örvend.

E könyv megjelentetésével nem célja bárkiben muszlimellenes érzületet kelteni. Maga velük szemben semmiféle haragot vagy ellenérzést nem táplál a lelkében, hiszen ők csak Allhot és Mohamedet követeik.

Sokkal szigorúbban ítéli meg azokat a keresztényeket, akik Krisztus híveinek tartják magukat, de pogányként élnek. Ugyancsak elítéli azokat az ultraliberális elveket valló fórumokat, amelyek – jó farizeusok módjára – azért hívják Európába a szabadságot (a sajtó-, a szólás- és a vallásszabadságot) nem ismerő muszlimokat, hogy megszabadítsák földrészünket Krisztustól és a kereszténységtől.