Az emberben vannak értékigenlő és értéktagadó tendenciák, hogy Brandenstein Béla találó kifejezésével éljünk. Kellő szocializáció és nevelés (helyesen tervezett programozása ez a tudatnak!) nélkül az ember közönségessé, kegyetlenné válik. Ha az értéktagadó érzelmek, eszmék és vágyak uralkodnak el a tudatban, akkor a bűnös készségek (hét főbűn) fejlődnek és uralják a személyiséget, mintegy ezek érlelik meg a gonoszság melletti optio fundamentalis-t, s válik határesetben démonikussá, diabolikussá, a gonoszságban megátalkodottá a személy. Ez az ember negatív önmegvalósulása, önmegvalósítása.
Ellenben, ha az értékigenlő érzelmek, eszmék és törekvések töltik ki és motiválják a tudatot, akkor az erkölcsi erények révén az ember szentté lesz, birtokba veszi méltóságát, valóban Isten képmása lesz.

Jelen kötet először 1938-ban jelent meg a Szent István Társulat kiadásában. Az új kiadás kibővítve, Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorának tanulmányával jelent meg.
A tanulmány címe: A Teremtés rendjének fenntartója és valódi kibontakoztatója a jó, vsgyis az igaz ember: BRANDENSTEIN BÉLA ETIKÁJA, avagy az erkölcsi értéket, mint a Teremtés rendjének fő szabály(ozój)át feltétlenül igenlő és érvényesítő ember.