Van valami zavarba ejtő Szent Charbel (1828-1898), a Libanoni Maronita Egyház e megkerülhetetlen alakja életében. Egy olyan remetéről van szó, akit némelyek jelentéktelennek ítélnek, viszont élete annyira rendkívüli, hogy el kell hinnünk: csak Isten kegyelme tehette ilyen különlegessé. A szív őrzőjeként és rendje regulájának éber tisztelőjeként példaértékű szerzetes volt, aki eljutott az Istennel való legmélyebb egyesülésre. Az annayai kolostor körüli falvakból áradtak remeteségébe a keresztények és muzulmánok, hogy gyónjanak nála, imáját kérjék, vagy szenteltvizet kapjanak tőle. Közbenjárására számos csoda történt életében és halála után egyaránt. Romlatlan testéből megmagyarázhatatlan módon véres veríték szivárgott, amely előtt értetlenül állt a Maronita Egyház éppúgy, mint a tudományos világ. Népszerűsége az egész földkerekségen folytonosan növekszik. 1977-ben avatta szentté VI. Pál pápa.

*

Fady Noun libanoni újságíró és író, a L’Orient-Le Jour francia nyelvű libanoni napilap munkatársa, a vallási és vallásközi kérdések szakértője.