A II. Vatikáni Zsinatot megelőző időkben a liturgia bizonyos vonatkozásban egy olyan freskóhoz hasonlított, mely ugyan sértetlenül megőrződött, ám azt egy későbbi átfestés csaknem teljesen elfedte. A liturgikus mozgalom és meghatározó módon a II. Vatikáni Zsinat napvilágra hozta e freskót, és egy pillanatra lenyűgözött bennünket színeinek és formáinak szépsége. Közben azonban a klimatikus viszonyok, valamint bizonyos restaurálások és rekonstrukciók veszélyeztetik, és attól kell félni, hogy tönkre is teszik, hacsak nem tesszük meg haladéktalanul a káros befolyások megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket. Természetesen nem szabad azt újból átfesteni, szükséges azonban, hogy újra alázattal közelítsünk feléje, és újra megértsük valódi üzenetét, nehogy a felfedezés a végleges elvesztés első lépcsőfokává váljék. Ennek a könyvnek az a szándéka, hogy a megújuló megértéshez segítsen.