Katona Vilmos könyvének legszembeötlőbb erénye az, hogy párbeszédet kezdeményez tudományterületek között, és olyan gondolatokat vet föl, amelyek e párbeszédnek nyersanyagot és ösztönzést adnak. A Szerző úgy képes a liturgia gazdagabb korszakai felé fordulni a funkcionalitás jobb megértése érdekében, hogy közben túllép a merő nosztalgián, és hamisítatlanul kortárs terekben és építészi elgondolásokban fedezi föl a történelmi előképek funkcionális megfelelőjét. Másik erénye, hogy különös fogékonysággal bír azon kultúrtörténeti folyamatok iránt, amelyek főleg a XX. században megalapozták a templomépítés később kánonná merevedő mintázatait. Harmadik erénye, hogy azt a megfigyelői alapállást, amelyet a templomépítész szempontjából kívánatosnak tart, maga is gyakorolja. A Szerző nemcsak a liturgikus cselekmény, hanem a pályatársak alkotásai és ars poeticája szintjén is megfigyel, beleérez, előítéletek nélkül igyekszik megérteni a különböző megnyilvánulási módok mögött a fölismeréseket és a hiteles, eredeti alkotói magatartásokat.

DR. KATONA VILMOS építész, egyetemi docens, szakíró, a liturgikus építészet kutatója. 2008-ban szerzett diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán, majd doktori értekezését ugyanott védte meg 2014-ben. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi és a Magyar Építőművészek Szövetségének rendes tagja, számos hazai és külföldi tudományos konferencia előadója, építészeti és képzőművészeti kiállítások résztvevője, illetve kurátora. A Symmetry: Culture and Science szerkesztője, valamint a Metszet építészeti folyóirat volt főszerkesztője, jelenleg szakmai tanácsadója. Részt vesz az aberdeeni Robert Gordon Egyetem tudományközi kutatócsoportjának (Urbanism at Borders Global Research Group) megalapításában, 2020-ban az építészetelméleti kutatások és oktatás támogatására létrehozza az Architectura et Scientia Alapítványt. A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa, több száz, szakirodalomban jegyzett és közéleti publikációja ismert.