Valakinek mondtam: Az idei lelkigyakorlat a csúcs! A következő évben előző mondatomat visszavontam, mert az idei a csúcs! Ez évről évre így megy…

Akinek ezt mondtam, azt válaszolta, „Ő is hasonlóképpen gondolja. Minden évben mélyebbre vezet az erdőbe.” Ami nem egyre sötétebb, hanem egyre több titkot mutat meg.

Így vagyok Püspök atya könyveivel - egyre magasabb csúcsokra vezet - vagy másképpen fogalmazva - egyre mélyebbre vezet az erdőbe - ahol csodálatos titkokat talál az ember.

Titkokat, amik végig a szemünk előtt voltak… Titkokat, amik végső soron maguktól érthetődnek Jézus Krisztus kereszthalálának fényében… A mostani pedig ez: Isten maga az Irgalom! Erre az örömhírre figyelmeztet minket a Püspök atya, aki az irgalom gyakorlását nem valami trendként alkalmazza kampányszerűen, hanem úgy tekint rá, mint a folyton megújuló egyház egyik legfontosabb alapkövére.

Mondanivalója olyan friss és üde nézőpontból közelíti meg az irgalom témáját, amilyennel eddig még nem nagyon találkozhattunk… Nem hiszem, hogy lenne olyan ember, aki ne találna benne egy-egy olyan új és mély gondolatot, amit a szívében forgatva ne késztetné nagy tettekre. Minden lapon tetten érhető a Szentlélek.

Aki ismeri Őt, annak felesleges is lenne bizonygatnom, hogy minden leírt szó valóra is váltható, megélhető, hisz a Püspök Úr szavainál mindig csak a tettei voltak beszédesebbek.

Akik viszont most találkoznak vele először, fiatalos lendületével, mély gondolataival és hegyeket mozgató hitével, azokat óvatosságra intem! Mert ha túllapoznak az ajánláson és nyitott szívvel olvassák a sorokat, könnyen magával ragadhatja őket a Szentlélek. Olyan helyeken és olyan emberek között találhatják később magukat,amikreés akikre álmukba se mertek volna gondolni. A „tanulékony szív” az irgalmas szeretet útján tud a legjobban kiteljesedni.

Szeretettel gratulálok és mindenkinek ajánlom lelki olvasmánynak.

Somos László