A könyv a magyar nyelvű népi Mária-költészet forrásait tárja az olvasók elé 526 tételben; népénekek, legendaballadák, parasztbibliai történetek és a jellegzetesen népi liturgia (Mária menyegzője, Mária temetése) sokversszakos „istóriáinak” formájában.

A közölt szövegek Erdélyi Zsuzsanna (1921–2015) néprajztudós 1959 és 1985 között zajlott, országos és határon túl kiterjedő gyűjtő- és lejegyző munkájának 2016 után Medgyesy S. Norbert által megszerkesztett és bevezető tanulmánnyal ellátott eredményei. A költői szépségű Mária-énekek sokasága a mennyei édesanya földi életének időrendjében olvasható. Kiemelkednek a Jézus Krisztus születéséhez kapcsolódó szálláskereső énekek és bensőséges hangú Mária-altatók, valamint a nagyhéten a fiával együtt szenvedő anya siralmai, végül húsvét és a mennybe fölvett Szűz Mária dicsőséges énekei, aki az emberiség és Magyarország kiemelt szószólójává vált. Megszólalnak Krisztus, Ádám, Péter, János és Mária Magdolna panaszolkodásai is.

A könyvben közzétett, a közösségi népi emlékezet által megőrzött és tájanként variált népénekek – az élőszavas népi gyűjtés mellett – 1630 és 1950 között papírra vetett 57 kéziratos énekeskönyvből és az 1830–1910 között kiadott 131 szakrális ponyvanyomtatványról származnak. A Mária-énekek, Németh István szerkesztésében, a 209 tételes CD-ROM-ról az előénekesek autentikus hangján hallgathatók. Az énekek tartalmi motívumainak képzőművészeti párhuzamait Havas Gyöngyvér kutatásaként klasszikus és népi Mária-ábrázolások illusztrálják. E költemények a templom árnyékában megfogant, a katolikus tanítással megegyező népi teológia és paraszti misztika napjainkban is lélekemelő és értékes gyümölcsei.