Az átdolgozott kiadásban megjelenő kötet szerkezete hasonló, mint a korábbi kiadásoké:
Az első részben, amely a kortörténeti áttekintést foglalja magában, mind a zsidóság, mind a pogányság társadalmi, kulturális és vallási adottságairól szó esik, külön hangsúlyozva az Újszövetséggel való kapcsolódási pontokat.
A második részben az Újszövetségre mint gyűjteményre irányul a szerző figyelme: az újszövetségi kánon kialakulásának, valamint a görög szöveg áthagyományozásának folyamatát mutatja be.
A kötet következő részeiben az Újszövetségi Szentírás iratainak tartalmát, keletkezési körülményeit és teológiai mondanivalóját ismerhetjük meg a fő műfajcsoportokat szem előtt tartva: az elbeszélő műveket (evangéliumok, Apostolok Cselekedetei), a leveleket (páli levelek, Zsidóknak írt levél, katolikus levelek), és végül a prófétai apokaliptikus iratot, a Jelenések könyvét.
Ez a tematika lényegében megfelel az Újszövetségi Szentírás könyvei kánoni csoportosításának, ám az egyes csoportokon belül a szerző-pedagógiai szempontok miatt - nem ragaszkodott a kánonban megszokott sorrendhez, ezért például a páli levelek bonyolultsága miatt inkább a keletkezési sorrendet követi.

Sorozatunk új kézikönyve mindenekelőtt tájékoztatást kíván adni a modern biblikus kutatás irányvonalairól, maradandó eredményeiről és a jelenleg még nyitott kérdésekről, egyúttal a biblikus szaktudomány iránt nyitott olvasókat a témák továbbgondolására szeretné ösztönözni. Éppen ezért a szerző a még nem teljesen letisztult, vitatott kérdésekben is igyekszik állást foglalni, de mindig abban a tudatban, hogy az olvasók szabadon mérlegelhessék az egyes álláspontokat, illetve a mögöttük felsorakoztatott érveket.

A fejezetek végén fellelhető gazdag bibliográfia (magyar, angol, francia, német és olasz művek) a kérdéskörök további elmélyítését kívánja elősegíteni.