...Ahogy a szélütött ember bénán fekszik az ágyán, a szélütött lelkek így ülnek bénán életük egy becsapódott ajtaja előtt.

Talán arra gondolnak, hogy volt valamikor egy telkük a Balaton mellett, vagy szőlőjük, villájuk, és az már nem az övék. Vagy nem vették fel őt az egyetemre, vagy nem sikerült egy külföldi ösztöndíj...

Ülnek a becsapódott ajtó előtt, egyre bénábban, és nem veszik észre, hogy az ajtókat olykor Isten csukja be, de úgy, hogy mellette új ajtókat nyit. Ajtókat, amelyeket senki be nem csukhat, mert azokat Ő nyitotta meg.

Nézzünk egy kicsit jobbra vagy balra, és meglátjuk a nyitott ajtókat, amiket Ő ad nekünk!...