XII. Piusz és a zsidók

A Vatikán titkos zsidómentési terve a náci időkban

XII. Piusz és a zsidók

Szerző: Gordon Thomas

Kategória: Történelem
ISBN szám: 978-963-26733-2-5
Kiadó: Lazi Kiadó
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 332
Méret: 125x203 mm
Kötés: keménytáblás

2990 Ft

Ebből a termékből jelenleg nincs készletünk!

A XII. Piusz pápaként ismert Eugenio Pacellire aljas módon a „Hitler pápája” nevet aggatták a holokauszt idején a zsidókkal szemben feltételezett tétlensége miatt. Új, tényfeltáró könyvében Gordon Thomas – a titkosszolgálatok világának vezető szakértője – rávilágít az igazságra, és elénk tárja a közel ötven pap, apáca és római polgár titkos hálózatát, melyet XII. Piusz és a Vatikán a megszállás idején hozott létre a zsidók megmentése céljából.

XII. Piuszt régóta baráti szálak fűzték a római zsidó közösséghez. A náci fenyegetés terjeszkedésével a pápa egy kapcsolattartói hálózatot alakított ki Vatikánvároson belül és kívül. Ez a hálózat hamis papírokkal látta el a zsidókat, megkeresztelt katolikusoknak tüntetve fel őket, és biztos menedéket nyújtott számukra a Vatikánban és Rómában egyaránt. Azzal, hogy a zsidókat Rómában rejtegette – nem létező betegség címén a híres Fatebenefratelli kórház karanténjában –, és szervezte a városból való kicsempészésüket, a Vatikán ezrek életét mentette meg a második világháború alatt.

A szerző feltárja annak az előrelátó politikai magatartásnak az okát is, amellyel XII. Piusz kerülte a hitleri rezsim nyilvános elítélését (nehogy egy széleskörű megtorlást kockáztasson a Harmadik Birodalom részéről), ugyanakkor ő és vatikáni megbízottai a színfalak mögött azon dolgoztak, hogy szembeszálljanak a náci terror borzalmaival.

Az emberi életek megmentéséért szőtt „összeesküvést” részletesen bemutató beszámolójával Gordon Thomas e hosszú idő óta ellentmondásosan megítélt pápa életének és hagyatékának újraértékelésére indít bennünket.

Mivel a Pierandello házaspár elhagyta a várost, Zollinak más menedéket kellett találnia a családja számára.

Felesége szorongási rohamai mindjobban megnehezítették a munkáját. Emma folytonosan biztosítékot keresett arra, hogy nem jönnek a németek, éjjelente pedig felriadt, és zokogni kezdett; a lánya, Miriam azt javasolta, vigyék orvoshoz.
Borromeo professzor idegnyugtató erősítőszert és altatót írt fel az asszonynak, közben pedig elmesélte, hogy az egyik katolikus nőgyógyász kollégája, aki Mexikóba akar menni, hogy ott várja ki a háború végét, épp keres valakit, aki törődne az otthonával, amíg távol van.

Dr. Angelo Anaca lakása a divatos Via del Mascherinón volt. Zolli emlékezett rá, hogy Emma egyszer már járt nála. Az agglegény orvos örült, hogy a rabbi családja gondozza majd az otthonát. Zolli megnyugtatta Emmát és a lányokat, hogy itt biztonságban átvészelhetik a szövetségesek megérkezéséig hátralévő napokat.

[…]

A kaszárnya udvarán Wachsberger Dannecker tekintetétől kísérve teljesítette az első parancsot. Egy asztalon állva közölte társaival – először olaszul, majd héberül –, hogy legfeljebb hetvenöt fős csoportokra kell osztódniuk, külön a férfiaknak, külön a nőknek és a gyermekeknek. Az osztálytermekben kell tartózkodniuk, ahol ételt kapnak annak kiegészítésére, amit magukkal hoztak.

A tömegből sokan lobogtatni kezdték a személyi igazolványukat, miközben azt kiabálták, hogy ők nem zsidók, és engedjék őket szabadon. Wachsberger lefordította a kérést Danneckernek, aki azt felelte (miközben arca folyamatosan rángatózott), hogy a papírjaikat később megvizsgálják, és ha hitelesek, szabadon engedik őket. Erre mindenki elhallgatott.

Dannecker tovább dörögte a parancsait. Hétfőig itt maradnak, akkor elviszik őket a vasútállomásra, onnan pedig vonattal a munkatáborba. Ha valaki szökni próbál, azt agyonlövik, és azokat is, akik az őrökre támadnak.

 

Mit vettek még, akik ezt vették?