Amikor kinyitjuk Isten szavának könyvét, a Bibliát, az első sorok felfedik nekünk közös életünk legfontosabb üzenetét: minden ember szent.

Isten lehelete, mely maga az élet, mindenkiben ugyanúgy van jelen.

Az isteni irgalmasság azok képessége, akik teljes egészében tisztelik Isten akaratát.

Az irgalmasságoz megtanítani a legkisebbeknek a legszebb ajándék, melyet adhatunk nekik.

Napló

Egy kisfiú ezt írja a naplójába: „Tegnap egy étteremben ebédeltünk. Tűrhető volt az ebéd, de micsoda árak! A pincérnő – aki kiszolgált minket – nem volt sem szép, sem udvarias. Az ebéd alatt legalább százszor mondtam neki: »Köszönöm«.

Ő még csak meg sem hallotta, és igaza volt: fizetést kap azért, amit csinál. Ma anyukám – mint mindig – felkelt, hogy hozzon nekem egy pohár vizet. Nem tudom, hogyan, de kicsúszott a számon egy »köszönöm«. Még sosem tettem ilyet.

Anyukám leült, és úgy láttam, mintha szinte sírna.

Következtetés: nem kell sok, hogy megríkassam anyukámat. Elég 13 évente egyszer azt mondani, »köszönöm«.”

Miután az édesanya (titokban) elolvasta ezt az oldalt, hozzáteszi: „Ma a kisfiam azt mondta nekem: »Köszönöm«. Sírtam… milyen buta vagyok. Remélem, nem vette észre, különben nem mondja nekem többet, hogy nehogy sírjak. Viszont bárcsak észrevette volna, hogy én, az anya, Laura vagyok, 34 éves, és gyakran fáradt, hogy olykor egyedül érzem magam, hogy sokszor szeretnék beszélgetni, elmenni valahova, vagy hogy néha rosszul érzem magam…”