Magától értetődően hangzik püspök atya könyvének címe. Ha elemeire bontjuk – élet, szeretet és teljes – három gyakran használ kifejezés, amelyek megjelennek a hétköznapi beszédben, de sokszor bele sem gondolunk, mit jelentenek valójában. Hiszen olyan természetes! Valóban így lenne? Az életben a végtelen teremtettség jelenik meg, a szeretetben az ember számára lehetséges legnagyobb, legtöbb létezés-gesztus, s mindez a teljesben, az egészben – mondjuk ki: Istenben – ölelődik át. A fiatalok körében is népszerű püspök ezzel a lelkülettel beszél életéről, gondolatairól.

– A másik, amit emlegetni szoktak: mi a különbség a gyónás és a pszichoterápia  között? Hiszen mindkét esetben lelki tehertől szabadul meg az ember.

– A szentségi pecsét a különbség. A pszichoterápiában az ember ugyancsak önszántából mondja el, ami nyomja a lelkét, mégsem érzi annak felszabadultságát, hogy valaki megbocsátott neki. A gyónásban ezzel szemben valaki „ingyen” szereti. És ő indította arra, hogy elvégezze szentgyónását. Nagyon jó, ha a fiatalokat hozzászoktatjuk a gyónáshoz, mert így ráéreznek annak értékére. A szemináriumban így mondták nekünk, én is így adom tovább: legalább kéthetente tessék elvégezni a szentgyónást.

Szent II. János Pál pápa hetente gyónt. Mi bűne lehetett? Miért volt rá mégis szüksége? Az érzékeny lelkiismerete miatt. Szigorúan ellenőrizte, miben nem felelt meg esetleg a krisztusi elvárásnak.