A Szombathelyi Egyházmegye zsinatai

Szerző: Bakó Balázs

Kategória: Történelem
ISBN szám: 978-963-41606-0-1
Kiadó: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 488
Méret: 175x242 mm
Kötés: keménytáblás

3200 Ft

Ebből a termékből jelenleg nincs készletünk!

Az 1777-ben alapított szombathelyi püspökség történetében három egyházmegyei szinódusra került sor. Az 1821-ben tartott első egyházmegyei gyűlés a jozefinista egyházpolitikával való szakításon túl a társadalom erkölcstelenségével és elvallástalanodásával is szembe akart szállni. Az egyházmegyei gyűlésre az 1822. évi nemzeti zsinatot előkészítő konzultációk részeként került sor: eredményeit – a többi egyházmegye szinódusainak vagy papi gyűléseinek javaslataihoz hasonlóan – felhasználták a nemzeti zsinat határozatainak megfogalmazásakor.

Ezt követően csak 1927-ben gyűlt össze az egyházmegye papsága a következő zsinatra, amelynek legfontosabb feladata a trianoni béke után megcsonkított egyházmegye kormányzatának és hitéletének reformja és egy új egyházmegyei törvénykönyv megalkotása volt. Bár a Codex Iuris Canonici tízévenkénti zsinattartást írt elő, a következő évtizedek nem kedveztek a rendelkezés betartásának. Így csak a rendszerváltás után ülhetett össze megint a zsinat 1998-ban.

Az időközben jelentősen megváltozott társadalmi környezet és a II. vatikáni zsinat által elindított egyházi reformok miatt ismét elodázhatatlanná vált az egyházmegye megújítása. A kötetben közölt három zsinat dokumentumainak összegyűjtését és elemzését „A magyar katolikus egyház zsinatai és nagygyűlései 1790-2010” című OTKA program keretében Bakó Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ oktatója végezte el.

17.§. Felszentelés után rövid időn belül mondja el a neopresbyter első szentmiséjét. Az újmise a plébániának kegyelemmel teljes ünnepnapja. Igyekezzenek a hívek áhítattal részt venni az első szentmisén és annak búcsúiban részesülni (teljes búcsú az újmisés rokonainak harmadízig; minden hívőnek hétévi és 7 quadragenai búcsú).

Szigorúan tilos ezt az egyházi ünnepet bármiképpen profanizálni, nevezetesen tilos minden világias jellegű felvonulás zeneszóval, koszorúslányokkal. Ha a primiciáns a szülői háztól ünnepélyesen vonul a templomba, ennek csak szigorúan egyházi körmenet jellege lehet.

Tilos a primíciai szeretetlakomát zenével vagy tánccal profanizálni. Az esti órákban minden megvendégelés véget érjen.

Minden újmisés, akár egyházmegyebeli, akár idegen, tartozik e tekintetben követni a helybeli plébános utasítását. A plébános lelkiismeretben felelős a primíciára vonatkozó egyházmegyei rendeletek megtartásáért, s kötelessége az esetleges visszaéléseket az egyházmegyei hatóságnak jelenteni.

[…]

22. §. Az egyház azt kívánja, hogy a pap élete külső megnyilvánulásában és belső valóságában szentebb legyen a világiakénál, és hogy erényeivel és cselekedeteivel példaképül szolgáljon (124. c.). Csak így számíthat egyúttal a hívek részéről is arra a tiszteletre, mellyel a világiak tartoznak a papnak (119. c.). Aki bűntény elkövetésének közeli alkalmában forog, vagy akire nézve a megejtett vizsgálat után alapos a gyanú, hogy valamely bűntényt elkövetett, azt a püspök meginti (2307. c.). Ha valakinek viselkedéséből botrány vagy a közrend megzavarása származott, azt a püspök megfeddi (2308. c.) Ha az intés és feddés eredménytelen, vagy pedig azoktól eredmény nem várható, a püspök parancsot ad arra nézve miként kell az illetőnek viselkednie a parancs megszegése esetére büntetéssel fenyegeti meg (2310. c., 1922. VII. körl. 3815. sz. XV.2233. c.). Kánoni bűntény esetén megfelelő közigazgatási eljárást (2142-2194. c.) vagy bűnpert indít (1933-1959. c.).