Munkácsy Krisztus-triológiája

Alkotásfolyamat, befogadástörténet, mának szóló üzenet

Munkácsy Krisztus-triológiája

Szerző: Reisinger János

Kategória: Album
ISBN szám: 978-963-88007-8-7
Kiadó: Oltalom Alapítvány
Kiadás éve: 2012
Oldalszám: 112
Méret: 229x230 mm
Kötés: keménytáblás

3490 Ft

Ebből a termékből jelenleg nincs készletünk!

Kötetünk két részre oszlik: az elsőben nyomon kísérjük az alkotásfolyamatot, a másodikban mindhárom festményt részletesen elemezzük, értelmezzük. Rámutatunk európai előzményekre és kortársi párhuzamokra, közölve ezeket a műveket is. A kötetet összesen 150 festményreprodukció, vázlatrajz, fotó illusztrálja.

Bár az Ecce Homo időrendileg harmadikként készült el, helyét a tematikai besorolás előbbre utalja. (Ennek okait kötetünk első részében részletesen elemeztük.) Munkácsy Krisztus-trilógiája tehát olyan hármaskép, mely ez által is különös színfoltot képvisel a művészettörténetben. A Golgotát nem is egy, hanem két, egyazon személy – Pilátus – előtt kihallgatás bemutatása előzi meg.

Munkácsy – Ilges szerint – a Trilógiájának ezzel a darabjával volt leginkább megelégedve: a Milton (1878) és a Mozart halála (1886) mellé sorolta. A kritika nagy része viszont a Trilógia „kifáradásról” tanúskodó művének tartotta és tartja. A három festmény műkincskereskedői árát tekintve is az utolsó helyen áll. Amikor Munkácsy a megfestésével foglalkozott, biztosra vehette, hogy az előző két, az Egyesült Államokba eladott képéhez képest ez a magyar tulajdonba kerül, hiszen magyarországi konzorciumot hoztak létre, s a Trilógia befejezésére is itthoni barátai (Malonyai Dezső, Kántor Lajos, Révész Imre) buzdították. A Trilógia első két festményén még „M. Munkácsy”, ezen viszont „Munkácsy Mihály” az aláírás.

[…]

A Golgota kopár dombján félkörívben elhelyezett három kereszt a festmény jobb oldali harmadában áll. A középső keresztfán Jézus Krisztus égre tekintő szemmel, tőle jobbra, feléje fordított fejjel, sötét ágyékkötőben a megtérő lator, balra, fekete ruhában, konokul lecsüggesztett fejjel a bal lator. A háttérből a római százados elismerése: „Ez valóban az Isten fia volt”. (Mt 27:54). A kereszt előtt élénkvörös ruhában János apostol, tőle balra Mária, az édesanya, Mária Magdolna és még egy női alak, aki az előzőek szomorúságához képest a hit fölismerését és háláját testesíti meg. Nevezhetjük Mártának, Mária Magdolna testvérének. A kép jobb alsó sarkában ülő római katona felügyeli a cselekményt.
A festmény két részét a kék ruhába öltöztetett hóhér köti össze, egyrészt hazafele vonuló alakjával, egykedvű arckifejezésével, másrészt létrájával, mely vízszintesen is mintegy „összeköti” a két csoportozatot. Bal kezében szekerce. Előtte, balra egy álmélkodó, meglepetést eláruló ifjú, ahogy fellép a dombra és Jézusra veti tekintetét.

A bal oldali csoportozat a hóhér létrája fokai közül és alól kikandikáló alakokkal veszi kezdetét. Kifejezéstelen, durva arcok. Majd egy ősz szakállas farizeus méltatlankodó arckifejezése ütközik elő, bal karjával és kézfejével elhárító mozdulatot tesz Jézus irányában. Figyelő arcok mellette. Ismét balra két főember egymás között beszélgetve megdöbbent és egykedvű arccal tart hazafelé. A kép bal szélén futó férfialak erős érzelmi reakcióval az arcán. A bal oldali embertömeg főalakja egy szürke lovon fehér ruhában ülő lovas, jobb kezével lovának kantárát szorítja, bal keze a ló tomporára támaszkodik, ahogy visszafelé tekint összevont szemöldökkel, a mélységes megdöbbenés kifejezésével a kereszten függő Jézus Krisztusra.

A háttér a szabad természet háttere. Balra fent az elsötétülő ég hátteréből a nap vörös fényre részlegesen tör át. Egészen a jobb oldalon, a horizont fölött fehéren kivilágosodó keskeny sáv, mintegy a feltámadás reménye elővételezéseként. A Golgota mint szemétlerakodó- és vesztőhely üstöke a jobb oldal felé emelkedik kopáran.