Lexikonunk 1046-tól 2014-ig tekinti át a magyar bibliakutatás történetét, több mint 400 kutató életrajzának és főbb publikációinak ismertetésével. Megpróbáltam összegyűjteni mindazokat, akiket eddig szétválasztott a konfesszió, a vallás vagy a világnézet, így első alkalommal került egymás mellé rabbi, lelkész, pap, szerzetes, ókorkutató, akik tudományos munkásságuk révén kapcsolódnak a bibliakutatás valamelyik ágához. Mintegy 100 ma élő biblikust és kb. 70  kutatóhelyet mutatunk be, de becslésem szerint legalább félszázan vannak még, akik iskoláik befejeztével hamarosan belépnek a magyar bibliakutatók közé.

Ez a könyv egy kísérlet, így nem mentes hibáktól, tévedésektől, ezért feltétlenül számítunk az olvasók visszajelzéseire, hogy javítsuk azokat.

(Benyik György)

A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN: 1990-2000

Ez az állapot a rendszerváltás idején változott meg. Egyik jele volt az 1995-ben Budapesten tartott SBL konferencia Fröhlich Ida szervezőmunkájának eredményeként.

A rendszerváltás után öt egyházi egyetem alakult, ahol a biblikusok tanszék és húsz főiskola, amelyen a főiskolai szintű bibliakutatás működik. Emellett több egyetem bölcsészkarán is bővült az oktatási keret és az ókortörténet keretében a diákok bibliai történelmet tanulnak és kortörténet kutatást végeznek. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem megnövelte kapcsolatait a katolikus egyetemekkel világszerte. A reformátusok kapcsolatot építettek Svájc, Hollandia, Oxford, az USA protestáns egyetemeivel. A Rabbiképzőn keresztül a Hebrew University tanárai rendszeresen oktatnak rövidebb-hosszabb ideig Budapesten. Az evangélikusok Bécs, Helsinki egyetemeivel és számos amerikai egyetemmel vettél fel a kapcsolatot. Az egyházi vezetésű főiskolák igénybe veszik az egyetemek által kínált nemzetközi hallgatócsere lehetőségeit. Az ortodox egyház Szalonikibe küldi hallgatóit.

Az állami akkreditáció megkövetelte a képzett szakoktatók alkalmazását. Ez jótékony hatással volt az előadói kar képzettségére. Az előadók jó része PhD fokozattal rendelkezik, megkezdődött a habilitáció is, amely elképzelhetetlen külföldi ösztöndíjak nélkül.

[…]

Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest – A pecsétjén található 1557-es évszám a reformáció szellemében megnyílt soproni latin iskola alapításának idejét jelzi, ebből nőtt ki később a Soproni Evangélikus Teológiai Főiskola, amely 1923-ban, mint a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Soproni Evangélikus Hittudományi Kara egyetemi rangot kapott. 1950-ben az Evangélikus Hittudományi Kart – hasonlóan a többi egyházi felsőoktatási intézményhez – leválasztották az egyetemről, ettől kezdve viselte az Evangélikus Teológiai Akadémia nevet. 1951-ben Budapestre költöztették, és jogi státusa egészen 1990-ig tisztázatlan maradt, amikor is az Országgyűlés az államilag elismert nem-állami egyetemek közé sorolta. Az intézmény neve 1998. január 1. óta Evangélikus Hittudományi Egyetem. Állami akkreditációjára 1998 decemberében került sor.

Előszó

Válogatott biblikus irodalom magyarul
00. Bibliográfia
01. A Biblia szövege
02. A Biblia nyelvészete
03. Archeológia
04. Bibliai történelem
05. A zsidó vallásteológia
06. Ószövetség
07. Újszövetség
08. A Biblia magyarázata
09. A Biblia hatástörténete
10. A sugalmazás, kánon kérdése

A magyar bibliakutatás régen és ma
Bevezetés
A kezdetek: 10421526
A reformáció: 15261848
A polgárosodás: 18481944
A kommunista időszak: 19451990
A rendszerváltás után: 19902000
Problémák és eredmények

Magyar biblikusok

Magyar könyvtárak és biblikus kutatóhelyek, szervezetek

A magyar bibliatudomány kronológiája