Úton Böjte Csabával

Szerző: Simon V. László

Cimkék: Böjte Csaba

Kategória: Életrajz
ISBN szám: 978-963-12702-0-4
Kiadó: Magánkiadás
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 260
Méret: 234x162 mm
Kötés: keménytáblás

3990 Ft

A megrendeléshez kérjük jelentkezzen be, vagy regisztráljon!

Egy hivatásos RAJONGÓ! Simon V. László barátomat röviden így tudnám jellemezni. Ha reggel kipattan a szeme, ő máris rajong. Akit megtalál ez a szeretet-förgeteg, nem menekülhet többé Laci ölelő karjaiból! És nincs kegyelem! Kőkemény, élvezetes könyv készül belőlük, mert az én barátom
„mesélőkéje” kiapadhatatlanul buzog.

Most azonban emberére akadt, mert Böjte Csaba élete és munkássága önmagában is regényszerű, hihetetlen fordulatokkal teli és fő mozgatója az önzetlen szeretet! Örülök, hogy ők ketten találkoztak, s ebből a találkozásból egy remek könyv született.

Egy igazi oázis ebben a mai, gyűlölettel teli, kegyetlen világunkban!

(Koltai Róbert)


A több milliós példányszámban közkézen forgó Böjte könyvekből nem tudtam kiolvasni, ki volt és ki ma ez a ferences szerzetes-pap, akinek megölték az édesapját, aki félárvaként vágott neki a nagyvilágnak.

Aki megmászta az égnek meredő hatalmas sziklákat és bányászként fúrta a földet kétszáz méter mélyen.

Aki ma már egy csodálatos, a világon egyedülálló pályát tudhat maga mögött.
Aki ötezernél is több eldobott, árva gyereket nevelt fel röpke huszonöt év alatt.
Ez az oka annak, hogy ez a könyv a világra jött. Itt az eredmény. Egy biztos, amit én leírtam, azt ő soha, de soha nem mondta, nem írta volna le magáról.

No ezért született meg ez a könyv.

(Simon V. László)

Őszintén mondom, a végén tökéletes katonák lettünk. Természeti katasztrófa helyzetekben mindig bevethetők. Amikor egy árvíz magával ragadott egy falut, mi olyankor is helytálltunk. Emberéleteket mentettük a természet okozta pokolból. Állatokat és sok minden mást is sikerült megóvni a pusztulástól.

Ilyen helyeken ismerszik meg, ki vagyok én is ki az a másik. Ezekben a helyzetekben mindig felszínre kerültek a legjobb, és mit tagadjam, a legrosszabb emberi tulajdonságok is. A legnagyobb gázban, sárral a szánkban, lucskosan, elesetten is képesek voltunk egymásért küzdeni. Csúfolódtunk, kinevettük, zrikáltuk a másikat, de soha nem adtuk fel! És nem hagytuk cserben egymást!

[…]

Én, mint ferences szerzetes, rendalapítóm regulája szerint élek. Ferenc azt mondta, ha nem elég a pénz, ami jut papként, nyugodtan forduljunk az Úr terített asztalához. Mi kolduló rend vagyunk. Jószívű adakozók alamizsnájából tartjuk fent magunkat. Arra gondoltam – folytatta Csaba testvér – ha a srácokat, akik bunyózni tanulnak és ti is úgy látjátok, hogy már nem kell szégyenkezni velük, szívesen vinném el őket is egy-egy evangelizációs körutamra, ahol például, a mai modern világban elpuhult emberről és a test-lélek harmóniájáról beszélek. Ott, ugye szintén jól jönne egy szemléltető bemutató. Tudom, kissé merész az elképzelés. Hogy jön össze a szentmise és a boksz, de hiszem, mint mindenben, a jó példa – még ha rendhagyó is – felettébb ragadós. Mit ragozzam? Az utazó, evangelizáló csapatomat időnként kibővíteném néhány ügyes, izmos bokszolóval. Tetszik az ötlet?
– Nem kérdés! Ahogy a mesebeli autószerelőnél szokott volt kiírva lenni: A lehetetlent azonnal megoldjuk, de a csodára kicsit várni kell! – vágtam rá kapásból.

[…]

– Itt a paraszti világban, nincs olyan munka, amit a gyerekeinkre rá ne bízhatnánk. Egy demokratikus család vagyunk. Itt mindenkinek van joga, de kötelessége is. Sőt még Szent Ferenc jelszava, amit később a kommunisták átvettek is megáll nálunk. Hogy aki nem dolgozik, az ne is egyék! Bár ezt nálunk szerencsére sohasem kell alkalmazni. Bizony, a tanulás mellett itt mindenkinek dolgoznia is kell, mert hisszük, hogy így neveljük helyesen az életre a ránk bízott emberpalántákat – mondja vidáman János gazda, miközben bevezet a hatalmas éléskamrába, ahol a roskadásig megpakolt polcokon az itt termett gyümölcsökből a gyerekekkel közösen készített lekvárok, dzsemek tengernyi hada sorakozik.

A megrendeléshez kérjük jelentkezzen be, vagy regisztráljon!

 

Mit vettek még, akik ezt vették?