Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe

Szerző: Gárdonyi Máté

Kategória: Történelem
ISBN szám: 978-963-96701-1-2
Kiadó: JEL Könyvkiadó
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 356
Méret: 165x235 mm
Kötés: puhafedeles

2900 Ft

A megrendeléshez kérjük jelentkezzen be, vagy regisztráljon!

Gárdonyi Máté egyháztörténelme az ókortól napjainkig felöleli az Egyház történetének legfontosabb eseményeit. A könyv előnye, hogy a szerző röviden és pontosan fogalmaz, mivel más teológiai diszciplínákban is járatos, továbbá jól ismeri az általános társadalomtörténeti vonatkozásokat is, ezért az egyháztörténelmet el tudja helyezni a profán történelemben. Látja, hogy milyen folyamatok, mit idéznek elő az egyház belső életében, és azt, hogy az Egyház, különböző korokban, hogyan hat a társadalomra. A szakterület kutatói, és a téma iránt érdeklődő olvasók is igényesen megírt, alapos szakmai tudást bizonyító művel gazdagodnak.

A puszta intézménytörténet meghaladása

A mai egyháztörténelem előtt álló komoly kihívás a puszta intézménytörténetként felfogott egyháztörténet meghaladása. Hiszen az egyház nemcsak pápákból és püspökökből áll, hanem minden kor egyszerű hívőiből is, akik a keresztény tökéletesség útjait keresték/keresik. A legsajátosabb hívő megnyilvánulás, az Istenhez forduló ima helyei nemcsak a templomok és a látványos – ezért feljegyzésre érdemesnek tartott – tömegrendezvények, hanem az egyszerű kunyhók is. A hívők hitének (teológiai elképzeléseinek), hitből fakadó cselekedeteinek, ezek változásainak vizsgálata a vallásos néprajz, a mentalitástörténet és a vallásszociológia eszközeivel az egyháztörténeti kutatások új útjait nyitja meg.

[…]

25. A Konstanzi és a Bázeli Zsinat kora

A XV. század első felének egyházi értelmiségét két fundamentális probléma foglalkoztatta: a pápai hatalom és az egyetemes zsinat döntéseinek viszonya, illetve az egyház reformjának ügye. A korszak két egyetemes zsinatán ezek a témák álltak a középpontban, ám megállapítható, hogy ekkor egyikre sem sikerült megnyugtató választ találni. A Konstanzi Zsinatot (1414–1418), bár hozott reformhatározásokat, a pápa és a zsinat közötti viszály jegyében telt. A két fél szakítása után a zsinati párt ellenpápát választott és Bázelben, később Lausenne-ban maradt (1438–1449), míg a pápához hű tábor Ferrarában, Firenzében, végül Rómában ülésezett (1438–1445).

[…]

A forradalom vallási kísérletei

Már a Jogok Nyilatkozatáról megállapítható, hogy deista jellege volt, mivel bevezető szavaival a Legfőbb Lényre utalt. A jakobinus diktatúra alatt aztán, elsősorban Robespierre kezdeményezésére sor került „forradalmi”, azaz dekrisztianizált és újpogány szertartások bevezetésére: a szekularizált Notre-Dame-ban az Ész ünnepét ülték meg (1973. november 10), amit a Legfőbb Lény kultuszának elrendelése követett (1794), a köztársasági naptár pedig nélkülözött minden keresztény jelleget. A thermidori időszakban a szabadkőműves elves sajátos teológiai megfogalmazást nyertek az úgynevezett teofilantropizmus révén. E vallási kezdeményezésnek azonban egyszerű emberek körében nem arattak sikert.

A megrendeléshez kérjük jelentkezzen be, vagy regisztráljon!