Ez a könyv kiegyensúlyozott és biztosan eligazító tudást közöl. Benne van sűrítve az Egyház szentjeinek, jó lelkivezetőinek és a kudarcokból vett leckéinek 2000 éves tanulsága.

86. Bár igaz, hogy olykor Isten is rendkívüli bűnbánati tettekre sarkallja szolgáit: pl. több napig tartó böjtölésre, megszakítás nélküli éjjeli virrasztásra, igen durva vezeklőövek viselésére és véres önostorozásra, mégis két dologra kell figyelni ezekben az esetekben. A túlzásnak még árnyéka sem vetül az ilyesmire vállalkozóra, mert Isten, miközben rendkívüli keménységre sarkallja, testi és lelki erőt is kölcsönöz neki az elképesztően nagy teher elviselésére. Másrészt, a gyakorlatok végrehajtását engedélyező lelkivezetők részéről sem lehet szótúlzásról, mert ezekben az esetekben Isten világos jeleit adja akaratának.

[…]

Tízedik fejezet

Néhány kétes és bizonytalan szellem általi indíttatás magyarázata

§. 1.

149. Ha minden ösztönzés és belső megmozdulás nyíltan magán viselné az előző négy fejezetben bemutatott ismertetőjegyeket, bárki könnyen eldönthetné minden szellemről, hogy isteni vagy ördögi-e. A gond azonban az, hogy lelkünk némelyik megmozdulása nem hord magán ilyen egyértelmű jegyeket, melyek minden kételyt és megalapozott gyanút kizáróan megmutatnák, Istentől vagy az ördögtől erednek-e, s ennek következtében dicséretesek és erényesek, vagy pedig bűnösek és elvetendők. Van ugyanis út, mondja a bölcs, amely jónak látszik, mégis pusztulásba vezet. „Van út, amely az ember előtt helyesnek látszik, de a vége halálba vezet” (Péld 14, 12). A bölcs e csalóka útról mondott szavai jól alkalmazhatóak bizonyos ösztönzésekre, amelyek a jó látszatát keltik, valójában féltékeny ördögtől származnak, és így az embert, halálba viszik. Ezért szeretnék itt még néhány gyanúsnak tűnő szellemet felsorolni és néhány intő jelt megadni, hogy a lelkivezetők megítélhessék azokat.