Fűszerkert

22 fűszer 60 recept

Fűszerkert

Szerző: Burger Barna & Ambrus Lajos & Gyurik Gábor

Kategória: Gasztronómia
ISBN szám: 978-963-94615-6-7
Kiadó: Bencés Kiadó
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 228
Méret: 220x270 mm
Kötés: keménytáblás

5900 Ft

Ebből a termékből jelenleg nincs készletünk!

Mindenkit kísért valamilyen régi illat, ami a nagymama főztjét idézi. Fűszereink többségét nagyanyáink még nem csak ismerték, de termesztették is. A Magyar Konyha második kötete a fűszerek jelentőségébe és a fűszerezés mindennapi művészetébe avatja be az olvasót.

A könyv nem száraz lexikon vagy hétköznapi receptgyűjtemény, hanem fűszertörténeti, gasztronómiai album fűszeres receptekkel. Ambrus Lajos és Gyurik Gábor a kert és a konyha csábító illatát idézi fel, Burger Barna ínycsiklandó fotóival illusztrálva.

Erdők alján illatozik a medvehagyma – egészen csábító érzés puha, illatos hagymaszőnyeggel takart összefüggő ligetfoltokra bukkanni az áttelelt erdőben: a medvehagyma húsvét táján bújuk elő mindenfelé az erdei talajból.

„Medvehajma” – mondja rá a népnyelv; korábban kígyóhagymának is hívták a tavaszi ébredés növényét, és tájnyelvi alakzatokban a sásihagyma, poszhagyma, vadfokhagyma, salamás, cigányhagyma, poroshagyma, erdei fokhagyma, boszorkányhagyma néven is szerepel. Egy májusi szekérutazás gyermekkori emlékét idézi a költő Erdélyi József:

de még üdén csillog előttem
a nedves, bujazöld vidék

a fűből kígyóhagyma szökken
szárba-virágba hirtelen
s rezgeti vízgyöngyös fejét.
Talán az volt a szerelem…

[…]

A turbolya illata finom és visszafogottan elegáns; Theophrastus idején (Kr. e. 390-284) a koszorúnövények közt leginkább több démutkafaj (Thymus) és viola (mely a mai Matthiolával azonos) volt divatban; utóbbi növény különösen Athénban örvendett nagy népszerűségnek, amiért aztán a költők Athénét éppen violával koszorúzottnak mondták. Később liliom, majd a mi turbolyánk (Anthriscus), a nárcisz, somkóró (Melilotus), szikfű, repkény, borostáy, kapor, mirtusz és lotusz társaságában került a koszorúnövények sorába. A turbolyát a középkori salernói iskola külön föl is veszi az eredetileg latin nyelvű hexameterben írt orvosi tanácsai közé:

„Hasznos a rákra a turbolya zúzva, ha mézbe vegyíted;
Borba keverve derékfájásodat elveszi nyomban.
Hogyha e jó zúzalékot a fájós részre teszed rá,
Jó a fosástól, hányást szüntet a turbolya gyakran.”

 

Mit vettek még, akik ezt vették?