Hogyan egyensúlyozzunk a hétköznapok hullámvasútján?  Egyensúlygyakorlatok.

Ez a belső egyensúly sokkal több annál, hogy képesek vagyunk hétköznapjaink hullámvasútján többé-kevésbé épségben végigmenni. Ez olyan lelki egyensúly, amelyben megvan az erő, hogy ebben a viharos korban az emberiséget is egyensúlyba hozza – nem saját adottsága folytán, hanem szeretetszövetségben az Atyaistennel. Mit el nem érhetnénk mi, keresztények, ha ilyen mélységben tudnánk élni keresztségünk ajándékából!

Azt kívánjuk mindenkinek, aki ezt a könyvecskét olvassa, hogy örömét lelje hivatásában, abban, hogy emberként, keresztényként Isten, a mi Teremtőnk egy „királyi gyermek” méltóságával ajándékozta meg; s hogy ebből kiindulva képes legyen újfajta életszemléletet és életmódot kialakítani. A krisztusi életformát, melyet Jézus a Miatyánkban adott tovább nekünk.

Az élet lényege a szeretet. Az emberi szeretet elmúlhat. Isten szeretete soha. „Isten szeret, akkor is, ha testileg kezdettől fogva csúnya vagyok, vagy ha csúnya lettem” ­– hangsúlyozza Kentenich atya. „Lehetek szegény vagy megvetett, nem tesz semmit. Hiszen Isten gyermeke vagyok” (J. Kentenich). Ezt röviddel a dachaui koncentrációs táborból való elbocsátása után mondta. Ott megtapasztalta, milyen rettenetes az ember számára, ha elszakad önbecsülésének e legmélyebb gyökerétől. Gyakran rámutatott: az az ember, aki engedi, hogy élete középpontjában Isten és az Ő szeretete legyen, mindig nyugodt és kiegyensúlyozott. Az biztonságban érzi magát. Ez a tapasztalat „döntő fontosságú az életünk, lelki életünk, de testi és szellemi egészségünk szempontjából is” (J. Kentenich).

[…]

Vannak dolgok, amelyektől Isten nem kímél meg minket. De velünk van, és megadja nekünk mindazt, amire az adott pillanatban szükségünk van: mindennapi kenyerünket. Izrael népének át kellett kelnie a Vörös-tengeren, hogy a tejjel-mézzel folyó országba jusson, egy olyan országba, ahol sokkal több várta, mint kenyér.
A mi életünkben is így van: néhány próbán túl kell jutnunk, de ez áldássá válhat számunkra. Aki ezt időről időre átéli, nyugodt maradhat, nem rendül meg lelki egyensúlya nehéz időszakokban sem.
Kentenich atya egyszer azt írta valakinek, akinek komoly anyagi nehézségei voltak: lehet, hogy Isten mielőtt elveszi az anyagi nehézségeket, először más gazdagságot akar neki mutatni. „A Jóistennek terve van. De mielőtt lapozunk, el kell olvasnunk az első oldalt.” Először bizalomra van szükségünk, re kell hagyatkoznunk Isten vezetésére. Azután Ő majd gondoskodni fog a továbbiakról.