A boldog költő

Harsányi Lajos Önarcképe és válogatott versei

A boldog költő

Kategória: Szépirodalom
ISBN szám: 978-615-50351-1-1
Kiadó: Győri Egyházmegyei Levéltár
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 518
Méret: 171x241 mm
Kötés: keménytáblás

4600 Ft

Ebből a termékből jelenleg nincs készletünk!

Harsányi Lajos (1883–1959) a katolikus irodalom századfordulós megújulásának úttörője, költői indulása idején együtt emlegették a fiatal nyugatosokkal. Korának ünnepelt költője volt, azonban 1945 után háttérbe szorult. Bár halála után nem szerepelt irodalmi lexikonokban, Kunszery Gyula, Rónay György és napjainkban Cs. Varga István méltatták líráját.

A kötetben Harsányi Lajos válogatott versei mellett – kuriózumként – máig kiadatlan irodalmi önéletírása olvasható, amelyet a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár őrzött meg az utókornak. Széles körképet ad benne – mint írja: „az elmúlt ötven év katolikus reneszánszának történetéről” –, a kor kulturális életéről, irodalmi és egyházi kapcsolatairól.

De nem csupán a később híressé vált nevek lehetnek fontosan ebben az írásban, hanem éppen azok a hétköznapi emberek, akiket ugyanolyan szívvel-lélekkel-humorral ábrázolt, mint bárki mást. „Egyszerre volt szakrálisan komoly és gyermekien kedves” – írta róla Sík Sándor, barátja és pályatársa. Jó értelemben volt érzékeny, meglátta a finom részleteket a természetben, az emberek lelkében, és sorait – akár versben, akár prózában – elsősorban mély hite határozta meg. Anekdotikus stílusának köszönhetően olvasmányos és szórakoztató ez a nem mindennapi kordokumentum.

 A tengeri utazás nagyon ihletett. Mikor a görög és olasz partok között Corfunál, Brindisnél elhaladtunk, csakúgy ömlött belőlem a vers. Egész ciklusra valót írtam, melyek második kötetemben Jézus a tengeren címmel jelentek meg. A nyitó verset Koudela Géza zenésítette meg. A tengeren még az éjjeleket is nagyrészt ébren töltöttem. Vagy írtam, vagy olvastam. Emlékszem, egyik éjjel az orosz Arcübasew akkor megjelent és világszerte feltűnt regényét, a Szanint olvastam el. A hercegné megrótt, hogy nem alszom, hanem ilyen erkölcstelen könyvet olvasok. Pedig előzőleg már ő is elolvasta.

[…]

Művészi álláspontom az oka, hogy kevésbé sikerültek azok a szonettek, melyekben túlteng az életrajzi adat. Ezek ellen sokszor szándékosan védekeztem, eltoltam magamtól őket, hogy ne korlátozzanak a műalkotás szabadságában. Szinte örültem, mikor egy-egy ködbevesző szentről kevés adattal rendelkeztem. Ilyenkor voltam igazán elememben. Ékes példa erre a Szent Donátról szóló szonett. Erről a szentről csak annyit tudtam, hogy világszerte ő a szőlők védőszentje. Ezt hirdetik a szőlőhegyeken álló Donát-kápolnák és a pincék oromfülkéiben látható Szent Donát-szobrok. De hogy hol, mikor élt a szent, szándékosan nem kutattam. Ez az adathiány és a belőle folyó szabad szárnyalási lehetőség okozta, hogy a róla szóló vers a sorozat egyik legsikerültebb darabja.