A legtöbb férj őszintén vágyik arra, hogy boldoggá tegye a feleségét, de sokan nem tudják, mit tehetnének ezért. Gary Chapman egyszerű, gyakorlatias és hatékony tanácsainak segítségével könnyen megtalálhatja a kulcsot felesége szívéhez.

„Miközben ezt teszi, házassága érzelmi klímája javulni kezd, és régóta vágyott változást fog tapasztalni felesége magatartásában. Egyszer csak azon kapja magát, hogy újra egy boldog nővel él együtt” – biztatja a férfiakat a szerző.

Chapman bestsellere, az Egymásra hangolva ezúttal kifejezetten férfiak számára átdolgozott kiadásban jelenik meg, sok történettel, humoros illusztrációkkal, külön részekkel a harag és a bocsánatkérés témájában.

A fejezetek végén kreatív ötlettár nyújt segítséget a férfiaknak a szeretetnyelvek gyakorlati alkalmazásában, a könyvben található önfelmérő tesztek kitöltésével pedig mindenki könnyen felismerheti saját, illetve társa szeretetnyelvét.

Az önkifejezés nehézséget jelent azok számára, akik olyan családban nőttek fel, amelyben a gondolatok és az érzelmek kifejezése nem volt szokás, vagy kedvezőtlen fogadtatásban részesült. Mikor a kisgyerek játékra vágyott, meg kellett hallgatnia szülei kiselőadását a család szomorú anyagi helyzetéről. A bűntudat, amit ilyenkor érzett, hamar leszoktatta arról, hogy vágyait kifejezze. Mikor haragjának adott hangot, szülei rendreutasító és elítélő szavaiból megtanulta, hogy nem helyes kimutatni a haragos érzéseket. Ha bűntudatot keltettek benne, mikor kifejezte csalódottságát, amiért apja nem vitte magával vásárolni, azt a következtetést vonta le, hogy csalódását magába kell rejtenie. Mire eléri a felnőttkort, hozzászokik, hogy érzéseit letagadja, és lassanként elveszíti a kapcsolatot saját érzelmeivel.

[…]

A testi érintés szeretetnyelve a következő logikán alapul: Az énem a testemben lakozik. Aki megérinti a testemet, engem érint meg. Aki fizikailag elhúzódik tőlem, az érzelmileg is távol tartja magát tőlem.
Ez a gondolkodásmód talán azok számára is érthető, akiknek nem ez az elsődleges szeretetnyelvük. Akár tudatában vagyunk, akár nem, mindannyian alkalmazkodunk a testi érintés a kultúránkban kialakult normáihoz. Többnyire gyanakvást és félreértést vált ki belőlünk, ha valaki eltér a bevett szokásoktól. Társadalmunkban a kézfogás a nyitottság és a kapcsolatteremtés készségének jele. A kézfogás megtagadása azt jelzi, hogy a két ember kapcsolatában valami nincs rendjén. A visszautasításra adott reakciónk attól függ, kivel állunk szemben. Ha a futballpályán állunk, és legyőzött ellenfelünk elzárkózik a kézfogástól, szinte azonnal el is felejtjük. Ha ellenben főnökünk teszi ugyanezt, pánikba eshetünk, és azon törjük fejünket, vajon mit rontottunk el, és mikor csap le ránk a pallos.

[…]

Saját tanácsadói praxisomban számos esetben tapasztaltam, hogy helyrehozható a házasság hűtlenség után, ha mindkét fél elkötelezi magát a kapcsolatuk mellett. Ehhez nem pusztán a házasságon kívüli kapcsolat megszakítására van szükség, hanem arra is, hogy a pár felismerje, mi vezetett a hűtlenséghez.
A házasság helyreállításához mindkét fél elszántságára szükség van. A hűtlen félnek készen kell állnia arra, hogy őszintén feltárja a saját személyiségében, gondolkodásmódjában és életstílusában rejlő okokat, amelyek a hűtlenséghez vezettek. Hajlandónak kell lennie arra, hogy változtasson a hozzáállásán és a viselkedésmintáin. Továbbá mindkettejüknek őszintén szembe kell nézniük házasságuk dinamikájával, és nyitottnak kell lenniük arra, hogy a destruktív viselkedési mintákat pozitív mintákra cseréljék. Mindehhez házassági tanácsadó közreműködésére is szükség lehet.