„Minden könyvnek megvan a maga sorsa!” – tartja a latin mondás. Az 1970-es években szamizdat-szerű előállítással és terjesztéssel keringett egy anyagok és gépek imáját tartalmazó gépelmény. A szigetközi Püski Plébániáján Weibl Lipót atya újságkivágásokkal illusztrált színes mappává dolgozta fel. Az elmúlt harminc évben sokan „kóstolgattuk” a színes oldalakat. A rácsodálkozás és az imádság előszobája volt ez. A gépek megváltoztak, a technológia fejlődése új berendezéseket produkált, de a Szentlélek indítására nyitott szív változatlan maradt.

Hűtőszekrény

Csendes, tiszta szolgálatra teremtettél. Nagyon közel vagyok az emberekhez. Tisztaságommal és nyugodt, kicsit hűvös tartózkodásommal nagy megbecsülést vívtam ki. Kívül-belül makulátlannak kell lennem, mert csak ragyogó fehérségem ébreszt bizalmat. Csendesen fogadom be a titkokat. Tőlem semmi felesleges vagy romlást, bajt okozó nem mehet ki. Ha kell, évekre is le tudom fagyasztani a rám bízottakat. Úgy őrzöm meg, hogy csak a tulajdonos férjen hozzá féltett rekeszéhez. Jéggé fagyasztva óvom meg a titkát.

Uram! Amit Te bezársz, azt senki ki nem nyitja. A sok jó tulajdonságom között ne hagyd, hogy magamba forduljak és megelégedetten megálljak a fejlődésben! A szeretet titka és a tisztaságom megőrzése mellett tedd késszé a szívemet újdonságaid befogadására!

[…]

Számítógép

Milyen egy furcsa alak vagyok! Pont arra használnak a legkevesebbet, aminek neveznek. Ritkán számolok ugyan kettőnél tovább, de rengeteg dologra vagyok alkalmas. Gyors vagyok, de csak azt tudom, amit előzetesen megtanítottak nekem.
Kicsit sokat gondolok magamról. Néha mindent tudónak is képzelem magam. Pedig az olyan egyszerű társaim, mint a bicska, vagy a spárga mennyivel hasznosabbak tudnak lenni!

Uram! Taníts engem helyes önismeretre!
Taníts engem alázatra!
Taníts, hogy elfogadjam a korlátaimat!
Taníts felismerni a bűneimet!

Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad.
Nyűdd szét díszeid – a szépség legyél te magad.
Feledd el mulatságaid – a vígság legyél te magad.
Égesd el könyveid – a bölcsesség legyél te magad.
Pazarold el izmaid – az erő legyél te magad.
Oltsd ki lángjaid – a szerelem legyél te magad.
Üzd el szánalmaid – a jóság legyél te magad.
Dúld fel hiedelmeid – a hit legyél te magad.
Törd át gátjaid – a világ legyél te magad.
Vedd egybe életed-halálod – a teljesség legyél te magad.

(Weöres Sándor: Tíz lépcső)