Schönstatt alapítója és atyja

Szerző: Kentenich József

Kategória: Életrajz
ISBN szám: 963-00882-6-6
Kiadó: Családakadémia Kiadó
Kiadás éve: 2001
Oldalszám: 96
Méret: 168x238 mm
Kötés: puhafedeles

600 Ft

A megrendeléshez kérjük jelentkezzen be, vagy regisztráljon!

A mű bevezet P. Josef Kentenich (1885-1968) atya életébe, a Schönstatt-mű megalapításába (1918). A könyv részletesen ismerteti e katolikus lelkiségi mozgalom kialakulását, fejlődését, megpróbáltatásait. A könyv utolsó fejezete a
magyar országi Schönstatt-mozgalom történetét ismerteti meg az olvasóval.

A könyvet mindenkinek ajánljuk, aki a Schönstatt-mozgalommal közelebbről is meg
szeretne ismerkedni.

Kentenich atya munkáját kezdettől fogva sok rendtársának jóakaratú és elismerő segítsége kísérte. Ezek között első helyen kell megemlíteni Pater Kolbot, a német rendtartomány főnökét és Henneman püspököt, kameruni apostoli vikáriust, aki a háború miatt nem tudott visszatérni Kamerumba.

Voltak azonban olyanok is, akik kritikusan álltak szemben Kentenich atyával, és munkáságát a rend szellemével, célkitűzéseivel összeegyeztethetetlennek tartották. Ezek közé tartozott a palottinusok római generálisa is, aki Palotti Szent Vince öröksége iránti felelősségtől indíttatva egy alkalommal 1915-ben azt mondta Kentenich atyának, hogy azért, amit ő Schönstattban elkezdett, nem tudja vállalni a felelősséget az alapító előtt. Ez a megnyilatkozás – habár nem jelentett semmiféle tiltást – érzékenyen érintette Kentenich atyát.

[…]

A bebörtönzés nem érte váratlanul Kentenich atyát. A Gestapo 1941-ben egész sorozat támadást intézett az egyház ellen. Kentenich atya két közeli munkatársát, Fischer és Eise atyákat is letartóztatták. A schönstatti atyák szerették volna Kentenich atyát a fenyegető bebörtönzés elől Svájcba menekíteni, de ő ezt elutasította. Már felkészült a börtönre. Az utolsó lelkigyakorlatot 1941. szeptember 15-én „A máriás nap” címmel így kezdte: „Most éneklem Önöknek a hattyúdalomat.” Ez az egész lelkigyakorlat nem volt más, mint a Szűzanyát dicsőítő ének. Eközben felrajzolta hallgatóinak a börtönökben is jól használható máriás stratégiát, ahol Mária jelenti az otthont, a várat, az állandóan feltörő öröm forrását. „A mű, amelyért odaadtam az életemet, méltó arra, hogy érte a vérem is kiontsam!” – mondta a befejezésben.

[…]

A száműzetés évei alatt Kentenich atya nem hagyta el Milwaukee közvetlen környékét. Élete azonban itt sem volt tétlen. A megérkezése után azonnal felkérték, hogy tartson egy triduumot a palottinusok számára. Az első években szabadidejét irodalmi munkásságra használta fel. A Schönstatt-tal, az egyházzal és a mai világgal kapcsolatos gondolataival több mint 7000 oldalt írt tele. Így keletkezett 1961-ben a „Krise um Regierungsformen” c. tanulmánya is, amelyben a tekintély és az engedelmesség kérdéseit taglalja. A „Zum Spannungsverheltnis von Amt und Charisma” c. tanulmányában a saját példáján analizálta viselkedésének elméleti hátterét.

Az irodalmi munkásság mellett próbálkozott meg Kentenich atya a Schönstatt körüli viták tisztázásával és lezárásával is. Ezért írt 1952-ben egy hosszabb tanulmányt a palottinusok generálisának és a trieri püspöknek.

Kentenich atya Milwaukee-ben is nagyon keresett lelkiatya lett, igen kiterjedt levelezést folytatott. Nagyon fontosnak tartotta ezt a munkát, és mindig nagy figyelmet szentelt neki.

A megrendeléshez kérjük jelentkezzen be, vagy regisztráljon!

 

Mit vettek még, akik ezt vették?