A könyvet jegyesoktatást végző lelkipásztoroknak, családoknak, házasságra készülő fiataloknak és már házasságban élőknek egyaránt ajánljuk.

Vigyázat! Ne bújjunk el a gondolatok játéka mögé! Jöjjünk elő, merjük megmutatni a lelkünket egymásnak! Nem baj, ha egy rezdülés volt csak az egész! Ilyenkor különösen is vigyázzunk arra, nehogy megbántsunk egymást. A legjobb módszer ehhez, ha eleinte csak a jó dolgokról a szép élményekről beszélünk. Nagyon fontos, hogy rögtön mondjuk meg, ha úgy érezzük, hogy a társunk most megértett bennünket!

Problémát jelenthet az is, ha valaki sokat beszél. Az ilyeneket nagyon nehéz megérteni. De azt is nehéz, aki keveset szól.

Előfordul, hogy ilyenek kerülnek össze. Az ellentétek még vonzzák is egymást. Két sokbeszédű embernek egy gumiházra lesz szüksége. Két kevés szavú elsősorban nem a szavak által kommunikál, hanem a köztük lévő áramlásokon keresztül. De nekik is fontos, hogy hallják: „Befogadlak”. A gond akkor kezdődik, ha megsértik egymás érzékenységét. Akkor mindketten ülnek a veremben és jön a nagy szomorúság. Ilyenkor történik meg aztán, hogy az egyik az akváriummal kezd foglalkozni, a másik meg szerez magának egy kutyát. Ez nem megoldás. Nekik is ki kell tudni mondani: „Nem baj, ha fájdalmat okoztál is, azért szeretlek!”

[…]

Megértés és elviselés. Megnehezíti a házasság rendbehozását, hogy a férjek gyakran észre sem veszik, hogy feleségük csalódott bennük. A férfiaknak ez nehéz feladat. Normális körülmények között egy férfi sem érti meg a feleségét. Ehhez valóban hosszú gyakorlat kell! Kedves férjek! Ha szól valamit a feleségük, akkor próbálják megérteni, hogy mit is akar mondani. Kérjék meg, hogy beszéljen még a dolgokról. Aztán összegezzék, amit megértettek, és kérdezzék meg: Jól értettelek? Ezt akartad mondani? – Asszonyok! Sok türelem kell hozzá, hogy férjük ezt megtanulja. Biztos, hogy ez a kísérlet nagyon közel hozza majd egymáshoz a házasfeleket. De van itt egy veszély. Ha egyszer csalódtam, akkor már ennek neki se akarok kezdeni. Már nem adok több esélyt a társamnak. Már elítéltem őt, és sötét börtönbe dugtam. Azonban gondoljuk csak meg, az sem volt reális, amikor kezdetben olyan sok szépet gondoltam felőle. És ez sem az, hogy nem adok több esélyt neki. Tegyük csak fel a kérdést magunknak: Bízunk-e benne, hogy társunk egy év alatt tovább tud fejlődni?