A környezet megóvása az ártalmaktól az ember alapvető kötelezettsége a Teremtésből származó társörökösi mivoltából adódóan. E kiemelt felelősség teljesülése azonban ma még igényli a jog feltétel-meghatározó, kötelezettségeket rögzítő, esetenként szankcionáló kereteit. Ezért nélkülözhetetlen a vonatkozó jogi kérdések rendszerbe foglalása, komplex szemléletű megközelítése, kiváltképpen a felsőoktatásban, így a jogászképzésben is, emellett természetesen a gyakorlat sürgető igényeinek is megfelelve sem nélkülözhető, sőt időről időre újragondolást igényel.

A rendszerszemlélet a tényleges elvektől, illetve az elvi kérdésektől (jogi elvek, környezethez való jog vagy szabályozási módszertan) kiindulva ad áttekintést ezen egyre inkább bonyolulttá váló jogterületen, kiemelt figyelmet fordítva az etikai szempontokra is. A környezetjog emellett az a szabályozási kérdéskör, amelyet az EU jog talán legközvetlenebbül áthat, így különösen alkalmas az európai integráció kézzelfogható valóságának közvetítésére.

Kiemelt fontosságú ezen belül az EU Bíróság gyakorlata, amely a jogalkalmazás érzékeny területeire világít rá. Ugyancsak szoros a kapcsolat a környezetvédelmi tárgyú nemzetközi együttműködés területeivel. A kötet áttekintést ad a környezetjogi szabályozás alapvető intézményeiről, meghatározó eszközeiről, anélkül, hogy a részkérdésekben elmerülne. A kötet így az oktatás és jogalkalmazás számára egyaránt megfelelő alapokat ad, elősegíti a környezetért érzett felelősség tudatossá válását. Ez a mű mindezek miatt máig egyedülálló a hazai könyvpiacon.