Fazekas István több mint két évtizede kutatja a XVI-XVII. századi Győr egyházmegye történetét, e témában megjelent írásai eddig folyóiratokban és többnyire nehezen hozzáférhető tanulmánykötetekben jelentek meg. A szerző tanulmányainak monografikus igényű egyesítésével hosszú ideje várt hiánypótló munka született, melyből az olvasó betekintést nyerhet Nyugat-Magyarország egyház-, társadalom-, művelődés- és mentalitástörténetébe.

A középiskola elvégzése után a fiatal klerikusnak filozófiai és teológiai tanulmányokat kellett folytatnia, hogy a lelkipásztorkodáshoz szükséges ismereteket megszerezze. A filozófia elméletileg három, a teológia négy évig tartott. a valóságban a súlyos paphiány miatt a képzés gyakran csak a legszükségesebb ismeretek megszerzésére szorítkozott. Pázmány Péter a bécsi Pazmaneum alapítólevélben kikötötte, hogy a lehető leggyorsabban szenteljék fel a növendékeket, és küldjék a plébániákra, mert nem tudósokra, hanem lelkipásztorokra van szükség. Ennek értelmében a kispapok egy része csak az ún. moralist vagy a kazuisztikát tanulta két évig, azaz csak a lelkipásztorkodáshoz szükséges legfontosabb ismereteket szerezte meg. Mások elkezdték a spekulatív (tudományos) teológia elsajátítását, de gyakran nem jutottak tanulmányaik végére.

[…]

Missziós tevékenységet nemcsak a protestánsok irányában végeztek, igyekezvén megtéríteni őket, hanem katolikus hívek között is. A katolikusok körében végzett ún. népmisszióknak számos fajtája alakult ki a XVII. század folyamán Franciaországban és Olaszországban. Céljuk és tartalmuk alapján két nagy csoportba oszthatók: a bűnbánati és a katekétikai missziók csoportjába. Az előbbi célja a bűnbánat kiváltása a hívekben: gyónás, majd az eucharisztia vétele. Az utóbbi ezzel szemben a hitről való tudás elmélyítését helyezi tevékenységének középpontjába. A kétfajta népmissziót nem lehet egymástól mereven elválasztani. A bűnbánati missziók esetében is szinte mindig folyt bizonyos mértékű hitoktatás. Az újkor népmisszionáriusai azonban – szemben közvetlen elődjeikkel – a nagy obszerváns ferences prédikátorokkal, működési területként nem a várost, hanem a vidéket választották,