Mindennapok Jézus idejében

Szerző: Sigfried Grän OFM

Kategória: Történelem
ISBN szám: 978-615-51474-5-6
Kiadó: Jel Könyvkiadó
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 192
Méret: 147x210 mm
Kötés: puhafedeles

2100 Ft

A megrendeléshez kérjük jelentkezzen be, vagy regisztráljon!

Ha meg akarjuk ismerni Jézus életét és tanítását, az evangéliumokhoz fordulnak. Ezek azonban kétezer évvel ezelőtt, a miénktől jelentősen eltérő társadalmi környezetben keletkeztek, és egyes részei homályosak számunkra. Megismerésükhöz segít minket az „ötödik evangélium” – ahogy az egyházatyák a Szentföldet nevezik. Ez azt jelenti, hogy aki Jézust meg akarja ismerni, annak azt a földet és azt a társadalmat is ismernie kell, amelyben ő élt.

Hogyan zajlott a mindennapi élet Názáretben, vagy Kafarnaumban? Hogyan éltek abban az időben a szegények és a gazdagok? Kik voltak a farizeusok, a vámosok, a szamaritánusok vagy a zelóták? Hogyan éltek a halászok, a Genezáreti-tó vidékén, vagy a mezőgazdaságból élő emberek? Milyen betegségekben szenvedtek, akiket Jézus gyógyított? Milyen volt az asszonyok, a gyermekek, a rabszolgák helyzete abban a társadalomban? Milyen volt a Jézus korabeli zsinagóga és a jeruzsálemi templom, ahol Jézus tanított.

Többek között ezekre akar közérthető, de tudományos magyarázatot adni P. Grän ferences atya azoknak, akik az evangéliumokból mindezeket jobban szeretnék megismerni.

A főétkezés este volt. A családfő elmondott egy imát, darabokra törte a kenyeret és elosztotta. A kenyérhez járult bab, lencse, különböző főzelékfélék, füge, szőlő, olajbogyó, édes és savanyú tej, sajt, vaj és méz. – Evés közben a földön ültek, egy közös edényből vettek. Az étkezés általában egyszerű volt. Csak ünnepnapokon volt bőségesebb, amikor állatot vágtak le, és a hús mellé bor is került, amit korsókban és tömlőkben tartottak, és fogyasztás előtt vízzel hígították.

[…]

A templom vágóhelyéről a levágásra szánt állatok bőgése hallható. A papok előudvarán, ahol az égőáldozati oltár áll, fehérbe öltözött papok a törvény által előírt húsdarabok előkészítésével foglalatoskodnak, melyeket égőáldozatként felajánlanak. Látható a felszálló füst, és az elégett zsír szaga átjárja a levegőt. A nagy kiterjedésű téren felvigyázók járnak a tömeg között, és ügyeknek arra, hogy minden a hely ünnepélyességének és szentségének megfelelően történjen. Felvilágosítást adnak és tanácskoznak az érdekelt zarándokokkal.

[…]

A házasság általában az eljegyzés után egy év múlva történt meg. Ezzel a szertartással – ismét hatalmi befolyások játszanak közbe – a fiatal nő végleg „a férj hatalmába” ment át. Pedig a Bibliában az áll: „a férfii elhagyja apját és anyját, és a feleségéhez ragaszkodik” (Ter 2,24). A dolog általában másképpen volt: a fiatalasszonynak kellett a megszokott életkörülményeit feladnia, és kénytelen volt elfogadni egy számára idegen, és nem ritkán elutasító gondolkodású családi közösséget. Alapjában véve nem számított többnek, mint egy rabszolganő, akit „pénzzel, okmánnyal és nemi aktussal” szereztek meg.

A megrendeléshez kérjük jelentkezzen be, vagy regisztráljon!

 

Mit vettek még, akik ezt vették?

Peter King: A monachizmus nyugaton

Peter King

A monachizmus nyugaton

3900 Ft

Pino Pellegrino & Daniela Costamagna: Ötlettár - A hittan új lendülete

Pino Pellegrino & Daniela Costamagna

Ötlettár - A hittan új lendülete

3050 Ft

Adalbert Hamman: Így éltek az első keresztények

Adalbert Hamman

Így éltek az első keresztények

2100 Ft