Szentmihályi Szabó Péter történelmi regényeit sokan olvasták, akár kiadónknál megjelent keresztény lelkiségi írásainak köteteit.

A Tomori Pál életéről szóló dráma a mohácsi csata előestéjén játszódik, a kalocsai érsek, a magyar hadak vezére életgyónásban idézi fordulatos életének főbb állomásait. A mohácsi tragédiáról már sok történelmi elemzés született, és mindig felmerült a kérdés, meg lehetett volna-e állítani a török sereget, és miért maradt keresztény, európai támogatás nélkül Magyarország. Tomori Pál, II. Lajos és udvara, a hazánkat vezető főnemesek szerepe sok vita tárgya volt és lesz is, de alighanem ez az első eset, hogy belülről szemlélhetjük magát a folyamatot, mely a végzetes csatavesztéshez és hazánk szétszakadásához vezetett.

Amint Bábel Balázs kecskemét-kalocsai érsek a jelen dráma ajánlásában megfogalmazta, ez elsősorban lélektani dráma, mert egy reménytelen feladatot vállalt el Tomori Pál a magyar nemzet, a hit és a becsület nevében olyan időkben, amikor az egykor erős Magyar Királyságot nemcsak kívülről támadták, hanem a belviszály és esztelen pártoskodás és önzés is siettette az országvesztést, mert-mint Bábel érsek írja: Mohács nélkül nincs Trianon. Az eladósodott, kivérzett, önmagával is meghasonlott nép az 1514-es parasztháború és az Európát is megosztó, vérbe borító reformáció után magára maradt, Pázmány Péter szavával „két pogány közt”, a török és a Habsburg-birodalom ütközőzónájában. Tomori Pál története tanulságul szolgálhat minden magyarnak, papoknak, katonáknak, politikusoknak.