A Fehér Szív Útja

Szerző: Böjte Csaba

Cimkék: Böjte Csaba

Kategória: Lelkiség
ISBN szám: 978-963-22740-5-8
Kiadó: Helikon Kiadó
Kiadás éve: 2013
Oldalszám: 112
Méret: 115x190 mm
Kötés: keménytáblás

2490 Ft

Ebből a termékből jelenleg nincs készletünk!

Részletes könyvajánló

A Fehér Szív Útjának 15 állomása van. Minden egyes parancsa az igazi boldogságra vezető út egy-egy fontos jelzőtáblája, melyek megismerése, megélése tartós, igazi boldogságot adhat itt, e földön, és biztosan elvezet a mennyek országába is. Azt akarom, hogy az én örömöm – mondja Jézus Krisztus –, a ti örömötök legyen, és örömötök teljes legyen.

Ezeket az állomásokat hosszan járva, az emberi létünk egy-egy nagyon fontos kérdését elmélkedhetjük át, a jó döntések megtisztítanak bennünket, és nyugodt, kiegyensúlyozott, boldog életre vezetnek.

Istent nemcsak félnünk, tisztelnünk, meghallgatnunk kell, hanem Jézus útmutatása szerint teljes szívünkből szerethetjük, hisz Ő a tiszta szeretet, és őszinte, fenntartások nélküli szeretettel van irányunkban. Mindannyian Isten képére és hasonlatosságára születtünk, és Isten legszebb vonása az, hogy Ő feltétel nélküli szeretet. Földi létünk célja, értelme megtapasztalni, hogy milyen jónak lenni, szeretetben élni, és így lassan, szépen magunk is tiszta, parttalan szeretetté válunk. Olyan jó újból és újból megtapasztalni kicsinységünk ellenére Isten végtelen szeretetét, melyre az egyetlen emberhez méltó válasz az, ha mi is teljes erőnkből, tiszta szívünkből szeretjük az Istent.

[...]

Fontos, hogy se szavainkkal, se gondolatainkkal, se tetteinkkel ne ártsunk senkinek, senki életét, épségét, biztonságos létét ne bántsuk, ne rövidítsük meg. Sem embertársamat, sem önmagamat nem szabad meggondolatlanul veszélyeztetni, betegségnek kitenni. Az életet tisztelni kell, bármilyen formában is jelenik meg, mert az Isten ajándéka. Jézus urunk magáról mondotta, hogy én vagyok az élet, és mindazoknak a nevét felírják, akik egyetlen pohár vizet is adnak akár a legkisebbeknek. Ez azt jelenti, hogy nem elég nem ártani, hanem az életet szeretettel, jósággal szolgálni is kell, mert sokszor a semmittevés, a közömbös félrenézés is gyilkosság, ahogy a költő mondja: „Vétkesek közt cinkos, aki néma”.

[...]

Több ezer év és összesen tizenöt rövid, tömör parancs, melyeket ha betartanánk, a mi életünk is, de az emberiség élete is gyökeresen megváltozna. Nem az a cél, hogy mi egymás életét vizsgálgassuk, ítélkezve egymás hibáit, bűneit kiteregessük, mert az acsarkodás csak rosszabbá tesz bennünket. Az vinne előbbre, ha mindenki a maga életében teremtene rendet, és ez lehetséges is, mivel a magunk élete felett mi magunk döntünk. Vegyük alázatosan, hosszan Isten parancsait, kéréseit, és a boldogságra vezető út jelzőkövei mentén induljunk el. Lépjünk rá a bűnbánat, a tisztulás útjára, és minden egyes törvénynél megállva gondolkozzunk el, hogy életünk mennyire van összhangban az Isten adta normákkal. Tudnunk kell, hogy a bűnbánat útjára lépő ember az elcsendesedés, az elmélkedés fényében nemcsak a múltját faggatja, hibáit ismeri fel, hanem kemény döntéseket is hoz, pályáját bölcsen módosítja, saját lépteit – a múltját megbánva – a szeretet útjára igazítja.

 

Mit vettek még, akik ezt vették?