E kötetben a dogmák egyházban betöltött szerepéről, fejlődésükről és értelmezésükről találunk három korszerű tanulmányt.

Alszeghy Zoltán és Maurizio Flick jezsuiták írása a dogmafejlődésről magyar nyelven mind ez idáig a legterjedelmesebb és legkorszerűbb munka. Számot vet az Egyház, mint kinyilatkoztatást befogadó, hitét megélő és értelmező közösség történelmi feltételezettségével s így a dogmák történetiségével. A dogmáknak eredete van, története van, fejlődnek, és értelmezésük is szüntelenül tökéletesedik. Az utóbbi időszakban a kinyilatkoztatásra, a hagyományra (a hit áthagyományozására), és az egyházra irányuló teológiai reflexió is jelentősen elmélyült, s ez is elkerülhetetlenül kihat a dogmák megértésére és a dogmafejlődés teológiájára.

A második tanulmányt – a dogma mibenlétéről a mai teológiában – a spanyol Luis F. Ladaria írta, aki szinté jezsuita teológiaprofesszor, 2008-tól a Hittani Kongregáció titkára.

A harmadik írás, a Nemzetközi Teológiai Bizottság dokumentuma pedig a legújabb hermeneutikai nézőpontokkal számot vetve és az új evangelizáció kontextusában taglalja a dogmák értelmezését.