A kötet meghitt pillanatképeket villant fel a néhai II. János Pál életéből az írás és a fotográfia eszközével.

Alfonso Aguilar – spanyol születésű katolikus pap – az egyházfő környezetében tevékenykedve szerzett tapasztalatokat a pápa munkájáról, hívőket és nem hívőket egyaránt magával ragadó személyiségéről.

Az írásokhoz méltó módon társuló felvételeket, melyeket Arturo Mari egykori pápai fotós képei közül válogatták.

A temetési beszédben Ratzinger bíboros feltárta János Pál sikeres életének titkát: „Krisztus szeretete volt a legfőbb erő szeretett szentatyánk életében. Bárki, aki látta őt imádkozni, vagy valaha is hallotta szentbeszédét, jól tudja ezt. Hogy élete mélyen Krisztusban gyökerezett, képessé tette arra, hogy viselje a terhet, melyet pusztán emberi erőből nem lehetett volna véghezvinni: hogy Krisztus nyájának, az ő egyetemes egyházának pásztora legyen.”

Santo! Santo! Népe így ismerte pásztorát. A történelem is Szent János Pálként fogja ismerni. 2005. június 28-án a Lateráni Szent János-bazilikában ünnepélyesen kezdetét vette a néha pápa boldoggá avatási eljárásának egyházmegyei szakasza.

II. János Pál azt akarta, hogy minket is ugyanígy, azaz szentként ismerjenek. Ez volt az oka annak, hogy a szentté avatás menetét felgyorsította. Ő maga több szentet avatott, mint az előtte levő pápák összesen. 147 boldoggá és 51 szentté avatási szertartást vezetett, melyeken 1338 boldogot és 482 szentet avattak.

Hogy mi a pápa szándéka? Az, hogy a világ katolikusainak „olyan példákat adjon, akik a saját országukban és kultúrájukban élték meg hitelesen a keresztény hitet” – magyarázta Peter Gumpel, a vatikáni szentté avatási bizottság tagja.

[…]

1986. október 1-jén a Harlam Globetrotter kosárcsapata a Szent Péter téren kosarazott őszentsége előtt. Készítettek egy közös, humoros arculatú fényképet János Pállal, amin a pápa tizenegy kék mezbe öltözött, nála jóval magasabb fekete fiú és lány között áll mosolyogva. Mindannyian láthatóan nagyon közvetlen hangulatban voltak.

Volt bennük valami közös. II. János Pál egy „globetrotter” (világutazó) szimbólummá vált emberek milliárdjai számára. Valóban az egész világot szolgálta. Soha nem félt a merényletek fenyegetésétől, a médiabotrányoktól, lelkipásztori kudarcoktól, az emberek véleményétől vagy a fizikai gyengeségtől, mert küldetése volt. Gyakorlattá váltotta a keresztény mondást, ami szerint: úgy cselekedj, mintha minden csakis rajtad múlna, és úgy bízz Istenben, mintha minden csakis rajta múlna.

[…]

„Amikor az emberek nagy tömegét nézte, nem az emberiség tengerét látta, nem fogyasztókat, környezetszennyezőket vagy szavazókat látott. Ő lelkeket látott – lelkeket, akiket Isten akarata hozott a létbe és lelkeket, akikkel Isten egy örökkévalóságon át együtt akar lenni; lelkeket, akikben olyan vágyakozás van, amit csak Isten tud betölteni. Minden egyes élet végtelenül lenyűgöző, végtelenül érdekes és végtelenül fontos, mert a lélek Istenhez vezető útjának története.”