A katolicizmus története

Szerző: Jean-Pierre Moisset

Kategória: Történelem
ISBN szám: 978-963-31402-6-0
Kiadó: Bencés Kiadó
Kiadás éve: 2012
Oldalszám: 424
Méret: 180x225 mm
Kötés: puhafedeles

4860 Ft

A megrendeléshez kérjük jelentkezzen be, vagy regisztráljon!

„Hányszor is temették már el az egyházat az elmúlt kétszáz év során? Egész könyvet lehetne erről írni. És ami a többi vallást, a „vetélytársakat” illeti: a múltban velük kapcsolatban szintén az a nézet vált uralkodóvá, hogy a katolikus egyházhoz képest lényegesen előnyösebb helyzetben vannak. Győztesnek lehetett volna kikiáltani annak idején a római kori Mithrász-kultuszt, a fényes gyarapodásnak örvendő középkori iszlámot, vagy a 16. században hódító protestantizmust. Ugyanígy az e világi reménységeket is, ha a 20. századi tragédiák ki nem oltották volna az ilyen jellegű reményeket tápláló optimizmust vagy éppen elvakultságot.

Vajon az e világi üdvösséget hirdető ideológiák hanyatlásából fakadó szkepticizmus vallási megújulást eredményez-e napjainkban? Az ebben reménykedők hajlamosak bízni benne, hogy így lesz. A fogyasztói társadalom boldogságra vonatkozó, cseppenként adagolt, hamis ígéreteinek szertefoszlásából születő frusztráció vajon csírájában magában hordozza-e annak vágyát, hogy érdemes másfelé keresgélni? Hiszen az ilyen jellegű vágyban valamiféle vallási megújulás ölthetne testet… Ahhoz, hogy a katolicizmust a 21. században újból életerő járja át, alapvető arculatváltásra lesz szükség.”
(Jean-Pierre Moisset)

A keresztény hit másik új, 4. századi formája nem abban állt, hogy a hívők elszakadtak a világtól és lélekben indultak Isten felé, hanem abban, hogy szó szerint nyomon követték Krisztus útját, vagyis zarándoklatot szerveztek a vértanúk ereklyéihez vagy az aszkétákhoz. Antalt és legismertebb követőit számos keresztény látogatta a gyógyulás reményében, vagy azért, hogy szellemi útmutatást kapjanak tőlük. A vértanúk földi maradványai még nagyobb érdeklődésre tartottak számot: valóságos tömegek keltek útra az értékes ereklyéket tartalmazó zarándokhelyek felé annak reményében, hogy a szentek közbenjárnak értük Istennél. Ez a meggyőződés nemcsak abban mutatkozott meg, hogy az emberek megindultak az ereklyék felé, hanem abban is, hogy maguk az ereklyék is vándorolni kezdtek. Például 356-357-ben Timóteus (Pál munkatársa), Lukács és András ereklyéi Konstantinápolyba kerültek. Más városok, amelyeknek keresztényüldözés „híján” nem voltak saját vértanúik, mindent megtettek azért, hogy beszerezzenek néhány ilyen ereklyét. A mártírkultusz már korábban is létezett, de a 4. században rendkívüli fejlődésen ment keresztül, ami alapvetően megváltoztatta a keresztények vallásos életét.

[…]

A „zsidókérdés” valójában számos katolikus számára jelentett valós problémát. Az ezzel foglalkozó könyvek és tanulmányok szerzői a zsidóellenesség két típusát különböztetik meg. Az első faji alapú, újkori, gyűlölettel teli és nem keresztény: mindenki szerint elítélendő. Tipikus példa rá a nácik esete. A második vallási és politikai színezetű, efölött már szemet hunytak. Vallási alapja mindenki előtt nyilvánvaló: a zsidók nem ismerték el Krisztusban a Megváltót, és a római hatóságoktól halálát követelték. Politikai kötődései újabb keletűek: azzal függött össze, hogy míg a francia forradalom óta a zsidók emancipálódása figyelhető meg, addig a katolicizmus visszaszorulóban volt mind az államok, mind a társadalom szintjén. Így volt ez Franciaországban, Olaszországban, Latin-Amerikában és másutt is. A zsidók felgyorsult emancipációja és a katolikusok háttérbe szorulása között sokat összefüggést fedeztek föl, a jelenségre mint a közlekedőedények esetére tekintettek. A zsidóságban olyan egységes erőt láttak, amely a katolicizmust kedvezőtlen körülmények közé sodorja. a zsidókkal szemben nem azért viselkedtek ellenségesen, amiért olyanok, amilyenek, hanem azért, amit és ahogyan tesznek. Azt állították: nem tekinthető igazságtalanságnak úgy működtetni a törvényhozást, hogy a zsidók se az eszmékre, se a politikai folyására ne lehessenek hatással. Érthetően nehéz helyzetben voltak tehát a püspökök, amikor a zsidókat kiközösítő intézkedések kapcsán kellett volna megnyilatkozniuk. Fenntartásaik ebből a szellemi berögzülésből fakadtak. Általában véve azt mondhatjuk, hogy a katolikus egyházi vezetőknek minden szempontból nehézséget okozott kiszabadulniuk abból a béklyóból, amely abban akadályozta őket, hogy megértség: a jelenség világméretű problémát szül. Ugyanilyen nehéz volt számukra, hogy eredményes módon szálljanak szembe vele.

A megrendeléshez kérjük jelentkezzen be, vagy regisztráljon!

 

Mit vettek még, akik ezt vették?

Stift Z. Angelico: Angelico szentkép

Stift Z. Angelico

Angelico szentkép
Angyal

40 Ft

Frenyó Zoltán: A filozófia tankönyve

Frenyó Zoltán

A filozófia tankönyve

3900 Ft