Utazz velünk a régmúlt időkbe!

A Biblia arról a népről mesél, amely Kánaánban telepedett le, és felépítette Jeruzsálem városát. Az ő történetük más ókori birodalmakkal – Egyiptommal, Asszíriával, Babilonnal és Rómával – való folytonos küzdelemben bontakozott ki.

Ez a könyv elénk varázsolja a Biblia történelmi korát és helyszíneit, részlet gazdag rajzai átélhetővé teszik a drámai eseményeket a kezdetektől a kereszténység elterjedéséig.

Az özönvíz és az új világ

A Genezis könyve ezután a következő embernemzedékekről mesél. Ezekben az években, mondja, a gonoszság egyre terjedt a világban. Isten azt tervezte, hogy özönvizet bocsát a földre, és újrakezdi a teremtést. Isten kiválasztott egy jó embert, Nóét, hogy építsen egy óriási bárkát, amelynek fedélzetén minden élőlényből elfér egy pár, így túlélhetik a katasztrófát.
Nóé története megdöbbentő hasonlóságot mutat az ókori Kelet egy másik ősi legendájával: a sumer Gilgames-eposz egy hős királyról mesél, aki csónakot épített, hogy megmentse népét és állatait.
A Biblia népe számára a mindent elpusztító özönvíz és a világ újjászületése tanúsította, hogy az egész világ Isten hatalma alatt áll. Az özönvíz után az égbolton megjelenő szivárvány Istennek azt az ígéretét fejezte ki, hogy mindig gondoskodni fog a világról.

[…]

Ezékiás megvédi Jeruzsálemet

Az asszírok birodalma egyre jobban megerősödött, és Izráel elpusztítása után Júdát is megsemmisítéssel fenyegette. Az asszír sereg Júda több fontos városát elfoglalta, és Jeruzsálemet is ostrom alá vette.
Az asszír uralkodó, Szanhérib követeket küldött Jeruzsálembe, és a biztos győzelem tudatában feltétlen meghódolást követelt. Ekkor váratlanul járvány söpört végig az asszír táboron, és a hódítók hazavonultak. Jeruzsálem népe isteni csodának tulajdonította a megmenekülését.

[…]

Letartóztatás és ítélet

Jézus tizenegy tanítványával az Olajfák hegyén töltötte az éjszakát, a városfalon kívüli Gecsemáné-kertben. A sötétben Jézus Istenhez imádkozott, hogy mentse meg őt a rá váró keserű sorstól. De az Úr nem így rendelte. Júdás visszatért egy csapat fegyveres társaságában.
Magukkal vitték Jézust, hogy kihallgassák a nagytanács előtt a főpap palotájában. Tudni akarták, hogy tényleg messiásnak nevezte-e magát. Jézus nem volt hajlandó egyértelműen válaszolni a kérdésre, ezért bűnösnek nyilvánították. Jézus állítólagos bűne az istenkáromlás volt.
Másnap reggel, pénteken elvitték Pontius Pilátushoz, Júdea római helytartójához, hogy ítéletet mondjon fölötte. Pilátust azonban nem érdekelték a zsidók vallási viszálykodásai. A vádlók előadták a helytartónak, hogy Jézus a zsidók királyának vallja magát, tehát fenyegetést jelent a római uralomra.
Pilátust nem győzték meg teljesen. A rómaiak erődje előtt közben hatalmas tömeg gyűlt össze, és Jézus halálát követelte. Pilátus nem akarta, hogy lázadás törjön ki, ezért kimondta Jézusra a halálos ítéletet. A kivégzési mód keresztre feszítés volt.