A kötet az egyház születésétől II János Pál pápaságáig vezeti végig Olvasóját a katolikus egyház történelmének legfontosabb eseményein. A könyv segít elhelyezni az egyháztörténelmet a profán történelemben, továbbá kitekintést ad az egyház és a társadalom viszonyára, annak alakulására az egyes korszakokban, de felvázolja az egyház belső folyamatait is.

A szerző a világtörténelmi adatokat a magyar egyháztörténelem jelentősebb fordulópontjaival is kiegészítve nyújt átfogó képet az egyháztörténelem iránt érdeklődő Olvasók számára.

2. A gnoszticizmus

a) Fogalma és eredete

A gnoszticizmus az a vallási-társadalmi irányzat és mozgalom, mely olyan magasabb rendű, ésszel is belátható tudást ígért, mely képes a világban található gonoszság, rossz problémáját megoldani, képes az embert a rossznak hirdetett anyag uralma alól felszabadítani, a bűn, az anyag rabságából megváltani, és a tökéletes Istennel egyesíteni. Ez az irányzat a különféle keleti vallások, a görög filozófia, a hellén miszticizmus, a zsidó vallás és részben a kereszténység egyes elemeinek keveredéséből, összeolvadásából, vallási szinkretizmusából keletkezett. A gnózis szinkretista vallási mozgalomként független a kereszténységtől, a kereszténységet megelőzően is létezhetett, de tény, hogy a kereszténységgel egyidejűleg tudott igazán fellendülni. A kereszténység eretnek formájaként azonban nem független az egyháztól. A gnózist eme utóbbi, eretnek formában hirdették azok a szekták, melyek 80–150 közt váltak ki az egyházból.

[…]

3. Luther méltatása
Luther teológiája a megigazulás-tanra és a Szentírásra, mint a hit kizárólagos forrására épül. A szentségek közül csak a keresztséget és az Oltáriszentséget fogadta el. Az Oltáriszentségben Jézus Krisztus valósággal jelen van ugyan, de csak a kenyérrel és a borral együtt, valamint a vétel pillanatában.
A Luther-féle megigazulás-tan következménye a katolikus hierarchiának, az áldozatnak, a szentek tiszteletének és a búcsúnak elvetése.
Luther Márton rendkívüli egyéniség volt, kiváló szónok és mélyen érző lélek. Történelmet formáló rendkívüli egyénisége azonban nem volt mentes belső ellentmondásoktól, így a kíméletlen haragtól, a bosszútól és uralomvágytól. Alakját csak a késői középkornak hanyatló, eldurvult, ellentétektől feszülő történelmébe ágyazva lehet megérteni. Ennek átmeneti, robbanásig feszült kornak volt részben produktuma, részben nagyhatású irányító zsenije.