A szerzők – mindketten gyakorló lelkivezetők – könyvükben a szülők által okozott lelki sebeket vizsgálják újszövetségi történetek és Grimm – mesék segítségével.

A bibliai szövegekben Jézussal mint tapasztalt terapeutával találkozunk, aki ma is képes gyógyítani, a mesék segítségével pedig saját erőforrásainkat fedezhetjük fel. A cél az, hogy sebeinkkel kiengesztelődve felismerjük személyiségünk lényegét, és rátaláljunk saját utunkra.

A bibliai szövegekben és a mesékben minden különbség ellenére van azonban valami közös is. Ugyanúgy képekben mutatják be az ember útját, és azt, hogy sebeink átváltozva új esélyt adnak életünknek. Képekben mutatja be a Biblia azt, hogy mit tett Jézus az emberekért, olyan képekben, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy ezeket a történeteket önmagunkra vonatkoztassuk, és önmagunkra leljünk bennük. A mesék olyan képekből állnak, amelyekben saját utunkat ismerhetjük fel. Archetipikus képek ezek, amelyek mozgásba hoznak bennünk valamit. De amikor Jézus betegeket gyógyít, akkor sem az ő együttműködésük nélkül teszi ezt. Ha alaposabban szemügyre vesszük a bibliai szövegeket, szintén felfedezhetjük, hogy milyen lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy sebeink átváltozzanak, és kialakítsuk igazi önmagunkat.

[…]

Miben áll egy fiú számára az anyától kapott sebekkel való spirituális bánásmód? Meggyőződésünk szerint abban, hogy spirituális vággyá változtassa azt, hogy nem kapott elengedő gyengédséget anyjától. Akkor nem torpan meg az anya utáni vágynál, hanem útra kel egy nagyobb valóság, Isten felé. Az anyjától kapott seb spirituális útra tereli. Ha istenben megtalálja a biztonságot és védettséget, akkor a hozzá fordulóknak is otthon tud nyújtani. Az anyától kapott sebbel élő férfiakból gyakran jó lelkivezető vagy terapeuta válik. Sokan érzik úgy, hogy bizalommal fordulhatnak hozzájuk saját sebeikkel. Az anyai seb tehát lehetőség is a fiú számára: képessé teszi őt mások megértésére, védettsége tud nyújtani a hozzá fordulóknak. Az anyától kapott sebtől szenvedő fiúnak azonban tudnia kell a rá leselkedő veszélyekről is. Veszélyt jelent számára, hogy anyapótlékként tekintsen azokra, akiket vezet, s azt remélje, hogy majd tőlük megkapja azt a szeretetet, amelyet anyjától hiába várt. Ezért olyan fontos, hogy Istenben találjon rá otthonára, s hogy önmagában is otthon legyen. Csak akkor lesz képes arra, hogy másoknak olyan teret biztosítson, ahol ők otthon érezhetik magukat anélkül, hogy saját lelki szükségletei céljára használná fel őket.