A Szeretet rejtekében

Lisieux-i Szent Teréz levelei nővéréhez, Céline-hez

A Szeretet rejtekében

Kategória: Lelkiség
ISBN szám: 978-963-69637-1-2
Kiadó: Sarutlan Kármelita Nővérek
Kiadás éve: 2006
Oldalszám: 168
Méret: 125x185 mm
Kötés: puhafedeles

1200 Ft

Ebből a termékből jelenleg nincs készletünk!

Részletes könyvajánló

„Csak a te szíved tudja elolvasni ezt a levelet…” – írja Lisieux-i Szent Teréz nővérének, Céline-nek. Szívünkkel olvassuk ezt a könyvet – mint akik kincset keresnek. Olvassuk azzal a meggyőződéssel, hogy ami száztíz évvel ezelőtt történt a modern idők egyik legnagyobb szentjének életében, ránk is vonatkozik. Bennünket is lelkünk mélyén érint, mert Isten minket, mai embereket is megszólít, mint annak idején Terézt. Megnyílik előttünk a „kis út”. Bizalomra hív és ráhagyatkozásra. Induljunk el rajta, s kövessük az Urat Terézzel együtt, gyermeki szívvel.

De nem hiszem, hogy ne volna kegyelem, éspedig nagy kegyelem, ha érezzük őket, mert így életünk vértanúsággá válik, és Jézus egyszer majd megadja érte a pálmát. Szenvedni és megvetettnek lenni! Micsoda keserűség, de mekkora dicsőség! Ez a Hallhatatlan Liliom jelmondata!... Semmi más nem felelhet meg neki. Szívem kísér téged abban a nemes feladatban, amelyet Jézus rád bízott. Nem közkatona vagy, anem főparancsnok… Szenvedni és mindig csak szenvedni… De minden elmúlik.

[…]

Céline, olyan régen… már Izajás próféta lelke is elmerült Jézus REJTETT SZÉPSÉGÉBEN, ahogy a miénk… Ó, Célin, amikor ezeket olvasom, elgondolkodom, ugyan mi az idő?... Az idő csak délibáb, álom… Isten már a dicsőségben lát bennünket, már ÖRÜL örök boldogságunknak!... Ó, ez a gondolat jót tesz lelkemnek. Megértem belőle, miért nem alkudozik velünk… Érzi, hogy megértjük, barátaiként, legkedvesebb jegyeseiként bánik velünk…

[…]

Tudom, hogy amit mondok, semmit sem használ, egyáltalán nem változtat, belső megpróbáltatásodon, amely csak azon a napon szűnik majd meg, amelyet Jézus kijelöl; de mivel úgy tetszik neki, hogy néha engem használjon fel lelked érdekében, szabaimban talán az ő akarata fejeződik ki, hihetetlen, hogy mindig ugyanazok a megpróbáltatások érnek bennünket! Valamivel előbb vagy utóbb ugyanabból a kehelyből kell innunk (MT 20,22-23).